Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
181 miközben már többek között a Földművelésügyi Minisztérium is több képviselőtársam számára e törvényjavaslatok koncepcióját már a törvényjavaslat benyújtását lényegesen megelőzően eljuttat ta, és több szakmai folyóiratban is e törvényjavaslatok tervezetét már olvasni lehetett. Ugyanakkor a FIDESZ parlamenti frakciója a tagság védelme érdekében elégségesnek tartja a szövetkezeti törvény jelenleg hatályos rendelkezéseit, miszerint mindenféle v agyonjogi kérdésben a tagság kétharmadának hozzájárulása szükséges, illetve az átalakulások esetében még szükség van a megyei vagyonellenőrző bizottságok hozzájárulására is, amelyek tudvalevőleg a Kormány felügyelete alatt állnak. Ezért az 1. és a 2. § elf ogadását a Parlament számára nem javasoljuk. Végezetül szeretném csodálkozásomat kifejezni, hogy több képviselőtársam miért csupán most, a kárpótlási törvény hatálybalépése után kezdett el olyan nagy vehemenciával a termelőszövetkezeti tagság érdekében föl lépni. Azt hiszem, erre szükség lett volna már a kárpótlási törvény vitája alatt is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Dénes János független képviselő. (Zaj.) Felszólaló: Dénes János (független ) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétszeresen szeretném aláhúzni Bogárdi Zoltán képviselő úr – aki az MDF gazdaságpolitikai, mezőgazdasági szakértője – e tárgyban az általános vitában elmondott szavait. Egyetértésemet kétszeresen aláhúzom, ugyanakkor nagy tisztelettel hajtok fejet az előtt a lelkiismeretesség előtt, ahogy a tisztelt Ház ezt a kérdést tárgyalja. Mert felismerte a tisztelt Ház, hogy nincsen kevesebbről szó, mint a magyar földről és a rajta élő népről, lakosságról, a magyar nemzetről, a magyar holnapról. Amikor erről beszélek, engedjék meg, hogy 1944. március 19ével kezdjem, ahonnan is a kétszeres megszállás közepette 1990. májusáig a törvényesített törvénytelenség állapotában éltünk és élt ez az ország, és élt ez a t ársadalom. Az Alkotmány, amit akkor elfogadtunk, még a sztalinista alkotmány toldozgatottfoldozgatott maradványa, amely íme, törvényalkotásunkban visszaüt, mert a törvényalkotást lehetetlenné teszi ez a mai napra már alkalmatlanná vált és emberi szempontb ól teljesen kinőtt bolsevik örökség. E bolsevik örökségtől tulajdonképpen a téeszek létrejöttéhez kell eljussak, amikor is az történt, hogy a téesz mint olyan, a bolsevizmus öklévé vált, hiszen maga alá rendelte a tanácsokat, a rendőrséget, a gyilkosság, a pánik- és félelemkeltés közepette halmozta össze ezt az elrablott vagyont. Tehát most nincs másról szó, mint ennek az elrablott vagyonnak… (Az elnök csenget.) Én nagyon tisztelem az Ön érzelmeit, de engedje meg, hogy befejezzem a mondanivalómat. (Enyhe de rültség.) Miután ezt a bolsevik vagyont kell most az új Európa küszöbén helyretenni, akkor egy pár szóval az utat végig kell járnunk. Nem igaz, hogy 1956 után a szövetkezetesítés önkéntes volt! (Közbeszólás: Miért, ki mondta ezt?) Csupán csak annyi változo tt, hogy az elmúlt tizenvalahány év félelemvetését aratták le, és az abszolút nyílt 19565758as terror vetését aratta le a Kádárhatalom, amikor ismételten bepofozta a parasztságot a téeszekbe. Most pediglen elérkeztünk napjainkra oda, hogy eddig a téesz é volt a templom, a téeszé volt a rendőrség, a téeszé volt a tanács – most a falué kell, hogy legyen a templom, a falué kell, hogy legyen, kérem szépen, a téesz is. Ezt célozza ez a 2944es számú törvényjavaslat, amelyet az a hátulütő és az a szörnyű kénys zer hozott létre, hogy a rossz átalakulási törvényt és a joghézagot kihasználva a régi rablás urai ismételten birtokba akarják venni ezt a földet, és ki akarják semmizni azokat, akiket ez a föld és ez a tulajdon megillet. A magyar Parlamentnek az a kötelez ettsége, hogy ezt az igazságtevést elvégezze, annak közepette, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő Alkotmány, előírt a törvényhozás lehetősége.
