Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
1760 Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvény javaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 3127es számon kapták kézhez képviselőtársaim, amelyhez az Állami Számvevőszék hozzászólást nyújtott be 3180as számon. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a tegnapi ülésnapunkon négy hozzás zóló idő hiányában már nem kapott szót, ezért most folytatjuk az általános vitát. Megadom a szót dr. Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársunknak, Szabad Demokraták Szövetsége. Kérem. Felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (S ZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mint békés megyei képviselő, a világkiállítás néhány olyan kérdéséről szeretnék szólni, amelyet az eddigi hozzászólások már érintettek ugyan, de amellyel a kézhez kapott anyag kevéssé törődik. Nevezetesen ar ról, hogyan fogja a vidéket érinteni, hogyan éli meg a falu a világkiállítást. Először is szeretném leszögezni, hogy nem általában ellenzem a rendezvényt. Ha vállalkozói alapon sikerül megrendezni, ha nem kell a lakosságnak újabb áldozatot vállalni, ám leg yen. Nem ellenzem azt sem, ha e cél érdekében a költségvetés arányosan költ Budapest és az érintett régió infrastruktúrájának fejlesztésére, mert az nem sértené más térségek érdekeit sem, és összességében valóban hasznot jelentene az országnak. Ám rögtön h ozzáteszem, hogy én ebben nem hiszek, és megerősíti ezt az Állami Számvevőszék jelentése is. Úgy tűnik, a megrendezés egyrészt súlyos terhet jelenthet Budapestnek és az ország lakosságának is, amellett, hogy a főváros legalább a terhek vállalása fejében ka p is valamit ellentételezésként. Nevezetesen átmenetileg az érdeklődés fókuszában érezheti magát. Az elmaradott vidék ezzel szemben viszonyainak konzerválására, még fokzottabb leszakadására, népességének csökkenésére számíthat. A vita sorá n hangzottak el érvek arról is, hogy milyen előnyei származhatnak a vidéknek a gigászi tervből. A kisgazdák vezérszónokától hallottunk nagyvonalú elképzelésekről, így a nagytavak és a huszárok világtalálkozójáról, trófea- és kutyakiállításról, színházi tal álkozóról, hangversenyekről vidéki helyszínekkel, csak éppen az nem egészen világos, hogy mi akadályozná meg ezek sikeres megrendezését a világkiállítás elmaradása esetén. Az én véleményem az, hogy bizonyos településeknek az expo ugyan hozhat valóságos vag y vélt előnyöket, a nagy többség azonban súlyos árat fizet majd mindezért. A kevésbé kiemelt területeken később lesz ivóvíz- és szennyvízvezeték, út, gáz, telefon, tornaterem és sorolhatnám még tovább. Miközben a világkiállítási terület üdítő oázis lesz az ország térképén, a fővárosban csillogóvillogó üvegpaloták épülnek, aközben kopottas, skanzen képét formáló falvakban járhatkelhet az odatévedő látogató. Az is nyilvánvaló, hogy a vállalkozók és befektetők sem ezeket a területeket fogják majd keresni, és nem csak a kiállítás ideje alatt, hanem később sem, éppen az infrastruktúra hiánya miatt. Hogy milyen mértékű lesz a vidék és a fővárosi agglomeráció közötti távolságnövekedés, azt persze nehéz előre megjósolni. Ez több tényezőtől is függ, de hogy bekövet kezik, az biztos. Egy másik kérdés, amivel foglalkozni érdemes, az a foglalkoztatottság. Ugyanis a törvényalkotó szándéka szerint a világkiállítás megoldást jelenthet a munkanélküliség kezelésére. Helytállóe ez? Én azt hiszem, hogy nem. Ha ránézünk az ors zág térképére, a munkanélküliséggel leginkább sújtott területek nem esnek egybe az expoval érintett területekkel. Ha 50 vagy 100 ezer ember problémáján segíteni fog is az ötlet, igazából ez a munkanélkülieknek a töredéke csupán, és nem oldhatja meg
