Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - PALKOVICS IMRE (MDF)
1722 alapszabályu kban, alapdokumentumukban, ami arról rendelkezik, hogy a Népszava kiadásával kapcsolatos feladatok az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának a hatáskörébe tartoznak. Ez a ma működő, vagy nem működő, de létező XXVIIIas törvénnyel teljes mértékben szemben áll. Tehát ez is eleve egy törvénysértés, ami csak ebben a vonatkozásban is fönnáll. Most szeretnék kitérni arra, amit Géczi képviselőtársam még említett, hogy mi lett volna akkor, ha egymillió tagja lesz a Ligának vagy a munkástanácsoknak ez alatt a félév alatt, ami eltelt esetleg. Hát nem lehetett, mert a törvényben foglaltaknak a szelleme, sem betűje nem volt képes érvényesülni, mert voltak vagy vannak olyan szervezetek, amelyek létezésükkel, és ez az egyesülési törvénnyel is ellentétes működés, mások jogait korlát ozzák. Azt a jogát a munkástanácsoknak, a Ligának és más, nagyon sok független szakszervezetnek, amelyek magukat függetlennek és később alakultnak deklarálták, nem adja meg azt a lehetőséget, hogy működjenek. Egy egyszerű példát hozok itt csak fel, és ezen keresztül szeretném értékelni, illetve érzékeltetni a munkástanácsok szomorú helyzetét a működési feltételeket illetően. Tegnap ment tönkre az az utolsó írógép is, amivel még meg tudtuk volna fogalmazni esetleg azokat a feljelentéseket, amelyet a joggal v isszaélő vállalati vezetők vagy egyéb más személyek ellen tehettünk volna, nincs egy írógépünk. Nem beszélve arról, hogy nincsen arra pénze a munkástanácsoknak, hogy jogászokat fogadjon fel és a privatizációban, amit ön, képviselőtársam szintén említett az imént, nagyon fontos beleszólási jogot biztosít a törvény, de viszont nincs arra lehetősége, hogy szakértőket vegyen igénybe, mert a törvény szerint csak 50%át téríti meg vállalati költségre ezeknek a szakértői munkáknak a vállalat, illetve a törvény csa k erről rendelkezik, a másik 50%ot valahonnan elő kell teremteni és nekem ne mondja senki azt, hogy ezt a tagdíjakból fogják fedezni a szakszervezetek, illetve, hogy eddig is ebből fedezték a működésüket. A vagyon volt az, ami ezt a működést lehetővé tett e számukra, az abból befolyó jövedelmek, és mi semmi mást nem akarunk, csak azt, hogy az igen fontos választások során – a TB önkormányzat, és itt sorolták még, ami a szakszervezetektől, szinte működésüktől függetlenül létre kell, hogy jöjjenek ezek az int ézmények – ezeknek a választásoknak az ideje rövid időn belül bekövetkezik, és akkor nem tehetünk mást, mint széttárjuk a karunkat, hogy mi képtelenek voltunk élni törvényadta lehetőségünkkel és megszerveződni. És semmi más akadálya ennek nincs, mint az, h ogy a törvényben előírt kötelezettségüknek nem tettek eleget különböző szervezetek. Lehet itt kerülgetni egyébként ezt a témát jobbról is, balról is. De ha önök azt akarják mondani, hogy nincs joga működni más érdekvédelmi szervezeteknek itt Magyarországon , mint az MSZOSZnek és társainak, akkor ezt mondják ki nyíltan és világosan, de ne legyünk itt szemérmesek és különböző kifogásokat hozzunk föl, hogy itt más szervezetek is maguknak működési feltételeket akarnak biztosítani, és ez milyen módon sérti meg a z MSZOSZnek, mint a Magyarország legnagyobb, Parlamenten kívüli társadalmi erejének az érdekeit. Én azt gondolom, hogy akkor lennének önök következetesek, hogyha tényleg arra ösztönöznének itt a Parlamenten belül is, mint ahogy kívül is teszik, hogy a tör vényeket igenis be kell tartani, és nem azért, hogy valakinek az érdekeit sértsük, itt az MSZOSZ érdekeiről van szó, hanem azért, hogy mások érdekei is érvényesülni legyenek képesek, és azok is meg tudjanak erősödni, legalább abban a mértékben, amit elvárn ak tőlük azok a tagok, akik vitathatatlanul mögöttük állnak. És hogy ezek a tagok miért nincsenek többen, ez pedig egyértelmű. Ennek semmi köze nincs ahhoz a nyári tagdíjmegerősítéshez, mert azt önök is tudják, hogy ott történtek bizonyos visszaélések. De nem ez a lényeg. A XXVIII. törvény az, amelyik a szakszervezeti tagoknak, illetve munkavállalóknak lehetőséget biztosít arra, hogy megválasszák maguk számára azt az érdekvédelmi szervezetet, amelyik leginkább képviseli az érdekeiket, és ennek nem ad lehet őséget az, hogy egyesek a XXVIIIas törvényt nem tartják be. Tehát szeretném hangsúlyozni, nem arról van szó, hogy a Liga és a munkástanács egyedül, illetve édes kettesben, ahogy megjelent számos sajtónyilvánosság előtt, a sajtóban, édes kettesben
