Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1709 meghatározható sága, különösen nem a sokkulcsos adók esetében. Ekkor ugyanis a különböző társadalmi, jelen esetben fogyasztási csoportok terheinek arányait a végrehajtó hatalom szabályozza. E rövid bevezető után kiindulási pontként az 1992es állami költségvetés irányelv eiről elfogadott dokumentummal kezdeném. Az irányelvek a fogyasztási adóval kapcsolatban a következő általános szempontokat fogalmazzák meg: Az 1992. évre a pénzforgalmi szemléletben 168 milliárd forint ÁFA, 189 milliárd forint fogyasztási adóbevétel és 17 ,5 milliárd forint fogyasztói árkiegészítés tervezhető. A fogasztáshoz kapcsolt adók és árkiegészítések különbsége, a nettó forgalmi adó az 1991. évi várhatóhoz képest csaknem 75 milliárd forinttal emelkedik. A növekményben az ÁFA és a fogyasztási adóbevét el együttes összege 53 milliárd forintos többletet, a fogyasztói árkiegészítés pedig mintegy 21,5 milliárd forintos csökkenést mutat. Ehhez kiegészítésnek hozzáteszem, hogy a Kormány fogyasztási adóbevételi többletből plusz 35 milliárd forintot az üzemanya goknál és az élvezeti cikkeknél a fogyasztási adóbevétel értékvesztésének ellensúlyozásaként számításba vett adószintemeléstől remél. Érdemes megnézni, mit takarnak ezek a számok. Az irányelvek és maga a fogyasztási adótörvény módosítása is abból indul ki, hogy 1992ben az adótételeket meghatározó tényezők közül mind a termelői árszint, mind a fogyasztói árszint az ez évinél jóval kisebb mértékben nő, a lakosság vásárolt fogyasztásának volumene 1 – 1,5%kal emelkedik. A kutatóintézetek jelentéseit, a szakfoly óiratok és napilapok gazdasági rovataiban megjelent cikkeket is olvasva, a feltételezés optimizmusát nem mindenki osztja. 1990ben a lakossági vásárlások volumene 5%kal esett vissza, és 1991ben is ez a tendencia folytatódott, volumene körülbelül 6 – 7% köz ött lesz várhatóan. A tendenciát figyelve inkább vakmerőség, mint reális mérlegelésen alapuló feltételezés a lakosság fogyasztásának ilyen arányú és előjelű megváltozására számítani. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az irányelvek szerint is az 1991. évi k öltségvetés hiánya, ami már meghaladta a 100 milliárd forintot, részben annak következménye, hogy a forgalom és a fogyasztás színvonala a számítottnál nagyobb mértékben esett vissza. A fogyasztói árszínvonal 1990ben 29% volt, 1991ben 37% körül várható. E gy nemrégiben készített felmérés szerint, ami a lakosság inflációs várakozásait vizsgálta, az derült ki, hogy a lakosság magasabbra becsüli az idén várható infláció mértékét, mint a Kormány, s ami figyelmeztetőbb jel, a következő egy évre is nagyobbat vár, mint 1991ben. Ezek a felmérések tehát még mindig reális veszélyét jelzik egyrészről egy munkavállalói oldalról kiinduló, béreken keresztül gerjesztett inflációnak. S hogy a termelői árszint kérdésére is visszautaljak, erről az oldalról is igen erőteljes inflációs nyomás van. Nagyon sok gazdálkodó próbálja ugyanis piaci veszteségeit árral ellensúlyozni, erre utal különösen az ipari termelői árak gyors emelkedése. Mivel úgy érzem, kicsit lankad a figyelem, pihentetőül hadd említsem meg azon képviselőtársaim számára, akik nem tanulmányozták volta át tüzetesebben a törvénytervezetet, hogy azon termékek köréből, ami után nem kell fogyasztási adót fizetni, kikerült a ginszenggyökérlikőr. (Derültség.) Feltehetően annak a nemzeti megújhodás programjában szereplő elvnek jegyében, miszerint a nemzet fennmaradásának és virágzásának feltétele a népességcsökkenés megállítása. (Derültség. – Taps az ellenzék soraiból.) E rövid kitérő után néhány szót a fogyasztási adó által érintett tárgykörről. Az összehasonlításokból k iderült, hogy az adóval érintett termékkör a nemzeti gyakorlatban szokásosnál jóval szélesebb, az élvezeti és luxuscikkeken, a benzinen, ásványolajon és gépkocsin kívül számos más termékre is kiterjed. A termékkör felülvizsgálata a bővítés mellett, ami a h elyettesíthetőség miatt jelen esetben indokolt, egy új törvényben igényelné az eddigi termékkör érdemi megrostálását.
