Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1707 A második problémakör, amit negatívan ítélünk meg: a fogyasztói ártámogatások csökkentésének mértéke. Kérem a Házat, gondolja végig: a fogyasztási adóban 53 milliárdos növekedés, a fogyasztói ártámogatásban 22 milliárdos csökkenés – a kettő egy ütt 75 milliárd forint: csak a most asztalon lévő adótörvény kapásból 3%os fogyasztói árszintnövekedés, primer hatásként. A tovagyűrűző hatásokról egyelőre nem beszélek, mert nem tudom, hogy például a fogyasztási adónövekményből mennyi fog az üzemanyagokr a esni, ami természetesen végigmegy az egész termelési vertikumon, megnövelve az ottani költségeket. Nem egyszerűen arról van szó tehát, hogy egy egyébként az árarányok javítása, az importtal szemben a hazai piac védelme érdekében szükséges fogyasztói ártá mogatáscsökkenés megy végbe. Sokkal többről van szó! Alapvető termékkörben – erről már szó esett több előző hozzászólásban – , a tej és tejtermékek körében, a szilárd tüzelőanyagok tekintetében, a víz- és csatornadíjak tekintetében az összes támogatás megs zűnik, tisztelt Ház! Nem arról van szó, hogy csökken! Az előző években nagyon jelentős csökkentéseket hajtottunk és hajtottak végre ebben a körben. Kevés nemzetközileg tapasztalható példa van arra, hogy ezeknél a termékeknél semmilyen támogatás nem érvénye sül – különösen a jelenlegi fogyasztási struktúrát, a jelenlegi jövedelemarányokat és a magyar árarányokat figyelembe véve. Árarány változtatásról tulajdonképpen csak más esetekben, tényleg elhanyagolható esetekben – az aranynál és esetleg a kávénál – besz élhetünk a törvény megszavazása esetén. Itt arról van szó, hogy alapvető termékkörben, anélkül, hogy látnánk ennek az árhatásait, hogy látnánk a kompenzációs terveket – ha egyáltalán vannak kompenzációs tervek a Kormány kezében. Ha vannak, azok nyilván a k öltségvetés keretében lesznek megismerhetők – , s anélkül, hogy tudnánk, a tovagyűrűző hatások a hazai fogyasztásban, illetve a külkereskedelmi forgalomban hogyan fognak lecsapódni. Ugye, államtitkár úr az expozéban arról beszélt, hogy persze, a fogyasztói ártámogatások ügyében nem ma kell dönteni, hanem majd csak a költségvetés idején. Nem, tisztelt Ház! Ha ezt a törvényt elfogadja az Országgyűlés, az azt jelenti, hogy a felsorolt termékkörben 1992ben egy fillér fogyasztói ártámogatás nem lesz. Ott, a költ ségvetési törvénynél már nem fogunk visszacsempészni ide az égvilágon semmit. Éppen ezért, ebben a körben is az a véleményünk: így dönteni a fogyasztói ártámogatások ilyen drasztikus csökkentéséről nem lehet, csak a költségvetéssel együtt, az árhatások és a kompenzációs törekvések, célok ismeretében. Zárójelben szeretném megjegyezni – de azt hiszem, nem igazán lényegtelen dolog – , hogy valójában olyan esetben akarja 22 milliárd forinttal a fogyasztói ártámogatásokat – tehát a direkt árakat növelő támogatáso kat – csökkenteni a Kormány, amikor például a termelői ártámogatások csak 2 milliárddal nőnek, amikor például az igazgatás kiadásai 20 milliárddal növekednek… Hadd ne soroljam tovább mindazokat a tételeket, amelyeknél az összefüggések tényleg a költségveté ssel együtt lesznek megítélhetők. Mi tehát azt tudjuk javasolni a tisztelt Háznak: ezt a törvényjavaslatot így, most ne fogadja el, hiszen a kiragadott előirányzatok nem megalapozhatók, nem indokolhatók – erre a költségvetési törvénnyel együtt térjen vissz a a Ház. Ha ez lehetetlen, akkor a törvényjavaslat elutasítását javasoljuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Varga Mihály képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségének szónoka. Felszólaló : Varga Mihály, a FIDESZképviselőcsoport nevében VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A néprajz egyik ismert meseműfaja az úgynevezett reális mese vagy máské nt realisztikus mese. Ezeknek a meséknek általában az a jellemzőjük, hogy hiányzik belőlük a csodás elem, ám – eltérően a hasonló műfajú német vagy angol meséktől – a magyar reális mesékben kevesebb a tréfa, a vicc. Ha egy részükben domináns a humor, végső
