Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat, a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat és a föladadóról szóló törvényjavaslat együttes expozéja - SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1696 Harmadszor: ez nem túl széles kört érint, de szeretném kiemelni , hogy a diplomáciai testületek, az azonos jogállású nemzetközi szervezetek és tagjaik részére az üzemanyagoknál viszonossági alapon adóvisszatérítési lehetőséget biztosít majd a törvény, ha elfogadja a Parlament, illetve teret ad nemzetközi szerződés eset én a fogyasztási adófizetés alóli mentesítésre. Az egyéb változások közül szeretném kiemelni azt, hogy módosulni fog az adóvisszaigénylés egységesítése. Ismételten szeretném rögzíteni, hogy az ehhez a törvényhez – az egységes szövegű törvényhez – tájékozta tásul benyújtott mellékletek nem szoros részei ennek a törvényjavaslatnak. Ezeket, amelyek az adózott termékkör részbeni szűkítését, részben pedig bővítését, módosítását tartalmazzák, részben pedig az adó, fogyasztási adómértékeket, illetve az árkiegészít ésmértékeket megváltoztatják, a költségvetéssel összefüggésben terjeszthetjük elő. Engedjék meg, hogy az adótörvények első csoportjának felvezetését a földadóval folytassam. Azzal a ténnyel kell kezdenem a földadóról szóló bevezetőmet, hogy jelenleg is mű ködik a földadónak egy sajátos rendszere Magyarországon. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek földadójának, illetve a mezőgazdasági kistermelők földhasználati adójának szabályai és mértékei rendkívüli módon eltérőek. Az eltérő adózási technika és mérték mia tt a magánszemélyek egységnyi területre számított földadószintje többszöröse a nagyüzemekének. A különbségtételnek semmilyen oka nem indokolható, ezért szükséges egy egységes, szektor- és versenysemleges földadó kialakítása. Erre egyébként egy korábbi orsz ággyűlési határozat kötelezte is a Kormányt. A földadó kidolgozása során abból indultunk ki, hogy az élelmiszergazdaságban rendkívül jelentős, bár pontosan nem prognosztizálható változások sora zajlik le a már elfogadott és a tárgyalás alatt lévő törvények hatására. Rendkívüli módon meg fog változni az üzemi szerkezet, az üzemszám és nyilvánvalóan a méretnagyság a kárpótlási törvény, a szövetkezeti törvény következtében. E változások során nyilvánvalóan a jelenlegi szövetkezeti forma is alapvetően alakul át , és ez az új szerkezetű mezőgazdaság nyilvánvalóan tarthatatlanná teszi azt a különbségtételt, amely a jelenlegi földadóban volt. Mindezt figyelembe véve a földadózásban olyan rendszert kívánunk működtetni, amely szektorsemleges, amely nem tesz különbsége t tulajdonformák szerint, amely versenysemleges és követi az általános adózási elveket, és tekintettel van a kialakuló átmeneti szervezeti változásokra is, a mezőgazdaság sajátosságaira is, ösztönöz is és kényszerít is a földhasználatra. Ezeknek a követelm ényeknek, valamint a költségvetési törvény tervezetében megfogalmazott kötelezettségeknek, az adórendszer egésze továbbfejlesztésének egy egységes földadózás felel meg, amelynek mértéke a jelenlegi nagyüzemi földadó mértékénél magasabb ugyan, de a kisüzemi földhasználati adónál lényegesen alacsonyabb. Tekintettel arra, hogy a földadó egyben bizonyos mértékű jövedelemadóként is funkcionál, - összefüggésben egyébként a többi jövedelemadóval, - sajátos elszámolási megoldást kívánt meg és a törvényjavaslat erre tesz önöknek megoldási javaslatot. A törvénytervezet azt tartalmazza az elszámolási móddal kapcsolatban, hogy a földadó fizetésére kötelezett a földadót – azon túl, hogy egyéb költségei között elszámolja, de az adózás szempontjából a földadót visszatartha tja – , levonhatja a társasági adójából, illetve a személyi jövedelemadójából. A javasolt földadómérték és elszámolási mód mellett a magántermelők döntő részénél csökken a jelenlegi adóteher, a mezőgazdasági nagyüzemek adóterhe pedig csak annyiban változik meg – tekintettel az elszámolás módjára – , amennyiben a társasági adórendszernél majd csökkennek a különféle preferenciák. A földadó alanya a föld használója, mivel a jövedelem a föld használójánál realizálódik.
