Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
1688 pozitívumokat, amelyeket az expóval kapcsolatban állítottak, és ezekről próbálom bemutatni, hogy ezek szerintem miért nem állják meg a helyüket. Az első ilyen tételmondat az elmaradott térségekkel, és azzal a str uktúrális problémával foglalkozik, ami abban jelentkezik, hogy Magyarországon van egy főváros, vannak nagyon elmaradott területek, és az e területek közötti feszültséget kellene valamilyen módon oldani. Hogy az expo ebben mit segíthet, azt igazából központ i vagy központi vezérfonal mellett nem lehet megmondani, hiszen akkor lehetne megmondani, hogyha lehetne vizsgálni azt a problémát, hogy az expo fejlesztési programja hogyan illeszkedik a Kormány meglévő vagy készülés alatt álló, a válságban lévő területek fejlesztési programjához. Mivel a Kormánynak ilyen érvényes, elfogadott programja nincs, ezért nehéz azt elemezni, hogy a két tervezetnek mi lehet a viszonya. Úgy tudom, hogy a Kormány műhelyeiben már készülnek valamilyen tanulmányok, de ezek még nem elfo gadottak, ezért nem lehet azt vizsgálni, hogy az exponak mi ezekhez a viszonya. Ezért azt kell megnézni, hogy milyen válságban lévő területek vannak Magyarországon, és ezekhez hogyan viszonyul az expo. Az egyik, ilyen válságban lévő terület – csak nagyon r öviden – ezt úgy lehetne mondani, hogy depressziós térségek. Ezek korábban viszonylagos fejlett területek voltak, azonban jelentős tőkével rendelkeznek, jelentős szakképzett munkaerővel, azonban azért, mert az az ágazat, amely mondjuk egy ilyen térségben a gazdasági termelésnek a döntő zömét adta, válságba került, ezáltal az egész térség egy ilyen lecsengő, depressziós válságba került. Ilyenek például a bányavidékek, Borsod, Nógrád. Ezeknek a területeknek a problémájá t az jelenti, ami a válságukat is okozta, vagyis ezeknek az ágazatoknak a válságba kerülése, a meglévő nagy, lekötött tőke, és az adott struktúrában jelentkező munkaerő. Ezekre a problémákra az expo egész egyszerűen nem tud mit mondani. A másik, válságban lévő területtípus a hagyományosan fejletlen térségek típusa, ilyen például Szabolcs, Békés vagy Külső – Somogy. Ezeknek a területeknek az elmaradottságát nagyon bonyolult lenne most elemezni, azonban figyelemre méltó, hogy ezek a területek hosszú történelmi időszakot tekintve is Magyarország elmaradott területeihez tartoztak, és megkockáztatható az a kijelentés, hogy a fejlesztésük valami hosszútávú, nagyon megalapozott, nagyon előrelátó, előregondoló programot és fejlesztési tervet igényel, arról nem is besz élve, hogy ezek a területek annyira kiesnek az ország peremszerű vidékeire, hogy az expo hatásai, esetleges pozitív hatásai ezeken a területeken gyakorlatilag nem nagyon érzékelhetők. Egyébként sincsen olyan fejlesztési terv az expóban, amely mondjuk ezekn ek a területeknek a könnyebb elérhetőségét biztosítaná. A harmadik, válságban léső területtípus pedig a túlfejlett területek típusa. Ilyen Magyarországon csak ellentmondásosan van, ez Budapest lenne, vagy lehetne. Azonban itt hozzá kell tenni, hogy ez nem tipikusan túlfejlett terület, hiszen olyan elmaradott, bizonyos dimenzióban olyan elmaradott területek is vannak Budapesten, amelyek nem jellemzőek egy túlnépesedett és túlfejlett területre. Azonban az expo fejlesztésének zöme kétségtelenül erre a területr e koncentrál. Már csak azt kell megvizsgálni, hogy vajon ahhoz, hogy a Budapesten meglévő, zsúfoltságból eredő problémákat valamilyen módon orvosolni tudjuk, ahhoz olyan fejlesztésekre vane szükség amilyeneket az expo megvalósítani kíván. Én egyáltalán ne m tartom azt véletlennek, hogy azok a nagy fejlesztési elképzelések, amelyek például Budapest tömegközlekedési gondjainak az enyhítését lettek volna hivatottak megoldani, egészen egyszerűen nem szerepelnek az expóban. Én nem állítom azt, hogy az expóban ke llene szerepelniük, hiszen tudjuk, hogy erre nincsen pénz. Én csak azt szeretném bizonyítani, hogy valamelyest megmutatni önöknek, hogy a város problémáiból adódó fejlesztési igények egyáltalán nem biztos, hogy azok az igények, amelyeket az expo megrendezé séhez kellene nekünk kielégíteni, vagy teljesíteni. Hadd utaljak például arra, hogy közismert probléma, és nagyon sokszor elhangzott már, hogy mennyire szükség lenne Budapest közlekedési gondjainak enyhítésében a délbudai metróra, vagy az észak – délbudai kö zúti összeköttetést biztonságosan megteremtő útra. Ezekre a projektekre szükség van, de ezek nem szerepelnek az expóban. Ez azt mutatja, hogy igen, nem kézenfekvő az, hogyha Budapesten
