Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
1670 Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat 12. és 13. §a az önkormányzati rendszer ellen intézett merénylet. Az említett szakaszokban foglalt szabál yok megvalósulása esetén az államigazgatósági hatósági ügyek intézése területén totális káosz alakulna ki. A ma érvényes helyzethez képest, amikor a szakkiállítás területén lévő ingatlanokat és tevékenységeket érintően a főpolgármester, a kerületi polgárme steri hivatalok dolgozói, valamint a centrális alárendeltségű szervek járhatnak el adott államigazgatási hatósági ügyben első fokon, a törvénytervezet valamennyi ügyet illetően az első fokú eljárásokat a főjegyzőhöz telepíti. Mindezt tetézve az államigazga tási eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határidőktől eltérően; lényegesen rövidebb eljárási határidőket állapít meg a törvénytervezet.Teszi mindezt azzal a nagyvonalúsággal, hogy az így megnövekedett ügyek ellátására hivatott főj egyzői apparátus a fővárosi önkormányzat költségvetését terheli. Az államigazgatási hatósági ügyek intézésének kaotikussá tétele mellett a törvényjavaslat nem tesz említést az önkormányzati hatósági ügyek hatásköri szabályairól, ami tovább növeli a bajt. E lfelejti rendezni a törvény azt a kérdést, hogy az államigazgatási hatósági ügyek hatásköri változásai a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre is vonatkoznake vagy sem. A 13. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a fővárosi tan ácsi határozatban megjelölt területen lévő valamennyi ingatlant és tevékenységet érintő hatósági eljárásban a főbiztos szakhatósági jogkört gyakorolt, két szempontból aggályos. Egyfelől érthetetlen, hogy a főbiztosi jogkör területi hatálya miért a fővárosi tanácsi határozat hatálya alá tartozó területre, miért nem csak a szakkiállítás területére terjed ki. Másfelől újra csak hangsúlyozni tudom, hogy a hatósági eljárások szabályait módosító rendelkezések rendkívül felelőtlen javaslatok. Külön kiemelést é rdemel a 13. § (2) bekezdése, ami a fővárosi tanácsi határozatban érintett területekre vonatkozóan az állami tulajdonú ingatlanokat illetően a főbiztost a korábban működő vagyonellenőrző bizottságok feladatához hasonló jogkörrel ruházza fel. A javaslat eml ített bekezdésével kapcsolatban nélkülözhetetlen tisztázni, hogy a főbiztos jogköre milyen ügyekre terjed ki. Minden bizonnyal a folyamatban lévő ügyekre, így azonban meg kell határozni, hogy mely ügyek tekinthetők folyamatban lévőknek. Tisztázni kell, hog y a javaslatban megfogalmazott szabály hogyan viszonyul az 1991. évi XXXIII. törvény 54. §ában megfogalmazott azon rendelkezésekhez, amelyek szerint az 1991. szeptember 1je előtti jogügyleteknél a vagyonátadó bizottság jár el, mint a vagyonellenőrző bizo ttságok utódja. Garanciális szempontból nélkülözhetetlen tisztázni, hogy a főbiztos milyen elvek alapján adja, illetve tagadja meg hozzájárulását a különböző ügyekben, hiszen döntése ellen államigazgatási úton nincs jogorvoslatnak helye. Az előbb említett kérdések tisztázása nélkül a javaslat említett bekezdésének rendelkezései tarthatatlanok. Tisztelt Ház, Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat záró rendelkezései, híven az előbb elemzett szakaszokhoz, rengeteg kívánnivalót hagynak maguk után. A 14. § a bírós ági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló, 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésére hivatkozva, mely szerint olyan elnevezést, amihez másnak jogi érdeke fűződik, csak az arra illetékes szerv engedélyével lehet cé g elnevezésére felvenni, úgy rendelkezik, hogy cég nevében a világkiállítás, illetőleg az expo kifejezéseket csak a főbiztos hozzájárulásával lehet szerepeltetni. Felmerül a kérdés az egyszerű halandóban, hogy milyen jogi érdeke fűződik olyan valakinek a v ilágkiállítás elnevezéshez, akinek tevékenysége semmilyen kapcsolatban sincs a világkiállítással. Ezen az alapon az MLSZnek megalapozott jogi érdeke fűződik a labdarúgó világbajnokság elnevezéshez, hisz' ő is szervez bajnokságot. A javaslat utolsó, 15. §ában elfelejtkeznek a tervezet 12. és 13. §ainak megfelelően módosító javaslatot tenni az 1991. évi XX. törvényt, az önkormányzati hatásköri törvényt illetően.
