Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ROSZÍK GÁBOR (MDF)
1660 erőfeszí tésbe kerül a szavazók 30%át az urnákhoz vonni, akkor, amikor arról volt szó, hogy nekik lesze képviseletük a Parlamentben, vagy pedig nem. Akkor, amikor nemrégiben egy községnek kellett arról szavaznia, hogy mi legyen a község jövője, ott is két forduló nak kellett eltelnie, hogy eredményes népszavazás legyen ebben a kérdésben. Nekem az a véleményem, hogy nem lehet eredményes népszavazást folytatni ma Magyarországon semmilyen kérdésben. Másik oldalról pedig ez egy olyan gazdasági kérdés, és a költségvetés t olyan erősen érintő és befolyásoló kérdés, amely ügyben nem lehet a népre bízni a döntést. Nekem, hogy a népszavazásról szóló kérdést vagy témát is rövid úton lezárjam, két gondolatom lenne, két javaslatom, amelyet ugyan nem egyeztettem senkivel, mind a kettő érzékeny kérdés, de szeretném nagyon röviden fölvetni. Az egyik, és itt rá szeretnék mutatni egy mulasztására a tisztelt Háznak, ugyanis mindenki tudja, hogy Csóti György képviselőtársam már több mint egy évvel ezelőtt benyújtott egy módosító javasla tot, hogy a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényt változtassuk meg, hiszen százezer aláírást ma akárki és akármilyen ügyben előszedhet. Például olyan kérdésben, hogy legyene munkanélküliség Magyarországon vagy sem, legyene infláció vagy sem, vagy jó időjárás, ahogy az előbb mondta a kollegám. Vannak olyan kérdések, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, de ugyanakkor nagyon könnyen össze lehet gyűjteni százezer aláírást. Nyilván ebből kiindulva javasolta Csóti György, hogy a gyűjtésnek az időpo ntját, illetve az időtartamát és az aláírások számát változtassuk meg, hogy valóban csak olyan kérdésekben, nagy horderejű kérdésekben döntsön a nép, amihez úgy gondoljuk, hogy ahhoz a népnek megvan a kompetenciája, lehetősége, kellő ismerete, háttere, hog y e kérdésben döntsön. Én magamra vállanám – tudom, hogy nagyon kényes ezt most kijelenteni – annak minden felelősségét, hogy olyan áron is akadályozzuk meg a népszavazást, hogy a tisztelt Ház egyezségre jutva ebben a kérdésben, hiszen kétharmados kérdésrő l van szó – sok reményt nem fűzök hozzá, de elmondom – , változtassa meg a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényt, mégpedig olymódon – nem kifejezetten a mostani aláírásgyűjtések miatt – , hogy az aláírások száma és időtartama erősen behatárolva legyen , amely biztosítaná, hogy bizonyos kérdésekben csak bizonyos körülmények között lehet népszavazást tartani. Ezt egy javaslatként is fel lehet fogni, és megkérném az elnök urat, hogy az ügyrendi bizottság vagy a Ház elé … (közbeszólás az ellenzék padsoraibó l: Írásban be kell nyújtani!) … írásban is be fogom nyújtani, terjessze ezt a javaslatot, hogy lehete vajon ebben a kérdésben valamit dönteni. A másik javaslatom pedig az lenne, hogy a tisztelt Ház forduljon az Alkotmánybírósághoz, és tegye fel azt a kérd ést, hogy ezekkel a kérdésekkel, amelyek az aláírásgyűjtő íveken szerepelnek, ebben az ügyben, amely a költségvetést oly nagy mértékben érinti és befolyásolja, egyáltalán lehete népszavazást tartani, és megtehetie a Parlament, hogy nem írja ki a népszava zást. A következő kérdés, Képviselőtársak – köszönöm a tisztelt Ház türelmét, rövid leszek – az a javaslat, az a felvetés, hogy amennyiben meghiúsulna a világkiállításnak a megrendezése budapesti helyszínnel … (közbeszólások a FIDESZ padsoraiból: Gödöllő!) … igen … (derültség. – Az Elnök csenget) …, akkor a világkiállításnak a helyszíne Gödöllő legyen. Míg az előbb egyetértően nyilatkoztam Békesi képviselőtársamnak a véleményéről, most elítélőleg vagy kritikusan kell nyilatkoznom, hiszen azt mondotta, hogy ez egy naív és gyermeteg ötlet volt, anélkül, hogy igazából és mélyebbről ismerné, hogy milyen háttere vagy milyen alapja van annak, hogy mi azt a javaslatot tettük, nevezetesen Gödöllő város önkormányzata, hogy a világkiállítás helyszíne legyen Gödöllő, a mi azt jelenti, hogy nem azon a helyszínen, ahová most képzeljük el, hanem 15 kilométerrel arrébb, körülbelül ugyanolyan távolságban a fővárostól, mint a másik helyszínen.