Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1651 Aki Mészáros Istvánnal ért egyet, igennel, aki nem ért vele egyet, nemmel szava z. Most kérem szavazatukat. (Szavazás .) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 148 "nem" szavazattal 84 "igen" ellenében, 27 tartózkodással, plusz az államtitkárok tartózkodásával az ügyrendi javaslatot elutasította. Megadom tehát a szót elsőként Ta rján Lászlóné államtitkárnak. Felszólaló: Dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! (Zaj, az elnök csenget.) A világkiállítás múlt heti vitáján Gál Zoltán frakcióvezető úr szóvá tette – és nagyon jogosan – , hogy a szaktárcák – és ezek között a Környezetvédelmi Minisztérium is – nem reagálnak az egyes felvetődött kérdésekre. Pap János képviselőtár sam, a környezetvédelmi bizottság tagja pedig nagyon részletesen elemezte Budapest jelenlegi környezetvédelmi helyzetét, környezeti állapotát, és aggályait fejezte ki a világkiállítással kapcsolatos várható környezetterhelésről. Én akkor szerettem volna vá laszolni, azonban a házbizottsági ülés miatt nem kaptam szót. Engedjék meg, hogy most reagáljak erre, és röviden tárcánk álláspontját is szeretném kifejteni. Ezt az álláspontot eddig is következetesen képviseltük mind az előkészítéssel összefüggő kormányza ti tevékenységben, mind pedig az expóval kapcsolatos társadalmi vitákban. Természetesnek tartjuk, hogy egy esetlegesen megrendezésre kerülő világkiállításnak nyilván az egész országra lennének hatásai. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a hatások nem mindegy ike pozitív, mértékük is igen különböző lehet és területenként eltérő. Nem kétséges, hogy a területfejlesztés kedvező hatásai elsődlegesen Budapesten jelentkeznének. Ezért gyakoriak azok az ellenérvek, hogy az expo megrendezésének esetében a Budapest és a vidék közötti fejlettségi eltérések tovább növekednének. Sokan Budapest környezetvédelmi állapotának további romlásától tartanak. Én ismételten mondom, hogy messzemenően egyetértek a Pap János képviselőtársam által részletesen ismertetett környezeti állapo t értékelésében elhangzottakkal. Ebből is kitűnik, hogy a vidéktől irigyelt főváros igen súlyos helyzetben van. A város legutóbbi nagyvonalú fejlesztési koncepcióját a századfordulón, a millenniumot megelőző években hajtották végre, ezt követően az I. vilá gháború után a főváros mindig valamilyen konkrét esemény által megkívánt fejlesztésen ment keresztül. És akkor még nem beszéltünk a dinamikusan, de meghatározott koncepció nélkül fejlődő agglomeráció fővárosra gyakorolt hátrányos hatásairól. Té ny, hogy Budapesten a fejlett országok hasonló nagyvárosaiban ismeretlen ipari túlkoncentráltság alakult ki, és ez az ipar ráadásul szerkezetében korszerűtlen, ezért hosszabb távon tarthatatlan. Következésképpen a főváros alapvető funkcióit, szerkezetét, f oglalkoztatottsági viszonyait kell gyökeresen megváltoztatni. Az expo pontosan ehhez járulna hozzá azzal, hogy a kereskedelmet, szolgáltatást és az idegenforgalmat fejleszti, és ezzel is az iparból felszabaduló munkaerőnek adhatna jó irányú lehetőséget. Ti sztelt Ház! Ez a városszerkezet már nem képes a termelés és a városlakók együttes működési és komfortfeltételeit biztosítani. Az infrastruktúra mennyiségileg elégtelen, minőségileg tragikus állapotú. A főváros levegőszennyezettsége Európában a legrosszabb. Ennek egészségkárosító összefüggései már nem köthetők konkrét városrészekhez, hanem a főváros teljes lakosságát érintik. De említhetném a szennyvíztisztítást vagy a kommunális és az ipari hulladékok elhelyezési gondjait, a parkok, a zöldterületek szomorú állapotát csakúgy, mint a leromlott épületeket és városrészeket. Tárcánk álláspontja, hogy a világkiállítás megrendezhető, de csak abban az esetben, ha az mind környezetvédelmi, mind területfejlesztési szempontból kielégít egy pontosan meghatározott és kör vonalazott kritériumrendszert. Ez esetben az expo hatásai még kedvezőek is lehetnek.
