Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - MIHÁLY ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
161 Ami a törvényjavaslatnak a gazdasági előreláthatóság szempon tjaival kapcsolatos esetleges kritikáját illeti, figyelembe kell venni, hogy rövid, szándékaink szerint háromhónapos időtartamra kívánjuk elrendeltetni a tisztelt Parlamenttel az átalakulásnak a jelenlegi jogi szabályozás szerinti felfüggesztését. Ennek az időpontnak a meghosszabbítása csak akkor merülhet fel, ha az előbbiek szerint jelzett módon és időpontig a tisztelt Parlament az átmeneti törvényt nem fogadná el, vagy nem sikerülne ennek az ügynek a végére pontot tenni. Tehát már most jelzem, nem tudok g aranciát vállalni arra, hogy nem fogunk egy határidőmódosítással kapcsolatban még önökhöz fordulni abban az esetben, ha a másik két jogszabállyal kapcsolatos vita november 30ig nem zárható le. A törvényjavaslat tehát a szövetkezet tulajdonában álló ingat lan elidegenítését is meg kívánja akadályozni arra az időre, amíg a szövetkezeti közgyűlés rendelkezik a vagyon megosztásáról. Az úgynevezett átmeneti szabályokat megállapító javaslat a termőföldeket a tagok tulajdonába kívánja adni. Természetesen azokról beszélünk, amelyeket más jogszabályok alapján nem kell elkülöníteni és nevesíteni. Gondolok itt a kárpótlási jogszabály és annak végrehajtása terén követendő eljárásra. Nyilvánvaló tehát, hogy az elidegenítés ideiglenes megakadályozása a tagság vagyoni érd ekeinek védelmét szolgálja. Ugyanilyen, hasonlóan a tagok érdekében álló rendelkezést tartalmaz a javaslat, amellyel a fegyelmi büntetésként kiszabható kizárást törli, ami tehát megfosztja alapvető tagsági jogaitól és ebből eredő vagyoni jogainak érvényesí tési lehetőségeitől a szövetkezetet. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy a beterjesztett igen rövid törvényjavaslatot – amely tehát módosítja és egyúttal határidőt szabva megtiltja a szövetkezetek átalakulását, kivéve a kisszövetkezeteknek azt a szféráját, amely kizárólag a tagok vagyonából keletkezett – fogadja el, lehetőleg a határidőre is tekintettel, esetleg a sürgősségi napirendre vételből érezhető szándékkal minél kevesebb időtartamot igénybevevő vita alapján. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad Gyö rgy) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitája következik. Megadom a szót Mihály Zoltánnak, a gazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Mihály Zoltán, a gazdasági bizottság előadója MIHÁLY ZOLTÁN, DR. a gazdasá gi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság igen hosszasan foglalkozott a beterjesztett törvénytervezettel és 10 "igen", 3 "nem" és 3 tartózkodási állásponttal javasolja elfogadni a törvénytervezetet. A vitába n szó esett arról, hogy a Némethkormány annak idején meghozta az átalakulási törvényt, illetve lehetővé tette a szövetkezeti vagyon 50%ának a tagok között való nevesítését. Ezt nyilvánvalóan azzal a céllal tette meg, hogy a tulajdonosi tudatot, a gazdas zemléletet erősítse a szövetkezetekben. A szövetkezetekben fennmaradó 50%os fel nem osztott vagyont ma a szövetkezetek egynémely része közös tulajdonként kftbe szervezi. Törzsvagyonként kerül ez a vagyon abba a kftbe, ahol a szövetkezeti tag csupán bérm unkásként van jelen. Bérmunkásként van jelen, hiszen a döntési és a rendelkezési jog a kft. vezetőjét illeti meg. Úgy illeti meg a kft. vezetőjét, hogy a tag nem szólhat bele a döntésekbe. Más lenne a helyzet, ha a szövetkezetek többszemélyes kft.ket szer veznének. Erre van lehetőség, hiszen a tagok az általuk szétosztott vagyonjeggyel részt tudnának venni a többszemélyes kft.ben, vagyonjeggyel is, tehát tulajdonosként vehetnek részt a döntésekben, illetve az ottani munkában. Azonban a szövetkezetekbe bevi tt vagyon rendkívül leértékelve, piaci áron alul kerül be törzsvagyonként a kft.kbe, és így személyes anyagi hozzájárulással a kft. vezetője szerzi meg nemcsak a döntési jogot, hanem a dolog felett a rendelkezést, tehát a vagyont is.
