Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1991–92. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BAKÓ LAJOS (MDF)
1535 valuta, nemesfém- és értékpapírtőzsde, ebben az esetben csak az értékpapírtőzsde jelenthet vizsgálati szempontot. Miért fontos ez? Azért, mert egy jogilag szabályozott és nagyon világos feltételrendszerben tudnak gazdát cserélni a vállalatok, vállalkozások részvényei. A befektetőknek adott keresletet és kínálatot biztosít egy olyan tőzsde, ahol állandó likvit kereslet és kínálat van, a részvénytársaságoknak egy nagyon vo nzó tőkebeszerzési lehetőséget, valamint egy tisztázott és pontos jogi szabályozottságot jelent, a spekulánsoknak – akiket pedig nem nagyon szeretünk, bár jobb lenne őket szeretni – , nyereséget. André Kosztolányi szerint minden nemzetnek olyan tőzsdéje van , amilyet megérdemel, mert a tőzsde a nemzet hű képe. Ezzel térnék át a magyarországi tőzsdére. A budapesti áru- és értéktőzsdét 1860ban alapították. Nagyon rövid, az akkori időben rövidnek tűnő, negyvenéves fejlődés alatt 1906ban akkora épületet tudott magáénak mondani, amiben a mai Magyar Televízió működik. Érdemes megnézni ezt az épületet, hogy milyen jelentős és monumentális. Kevesen tudják, hogy ez a világ legnagyobb tőzsdeterme volt a maga 2640 négyzetméterével. 1949ig működött itt a magyar áru- és értéktőzsde; ami nagyon érdekes, hogy éppen egy inflációs időszakban, 1921től 1926ig volt ennek a tőzsdének a csúcspontja, amikor is 6000 tagja volt ennek a magyar tőzsdének és 300 külső tagja. A később jövő deflációs időszakban pedig 1400 tagja volt. E zzel a Monarchiában, a monarchiai időkben Európa talán legjelentősebb határidős gabonatőzsdéje volt. Tehát nincs szégyenkeznivalónk a magyar tőzsde múltja miatt. Mi a jelen? Nagyon röviden. Jelenleg a magyar árutőzsde magánkezdeményezésként működik, egyre gyorsuló tempóban. Hiányzik még sajnos a jogi szabályozottsága. Nagyon szeretnék részt venni ebben a Parlamentben ennek a törvénynek a megalkotásában. Az értéktőzsde – ami az értékpapírtörvény alapján alakul – nagyon kicsi, nem a legkisebb a világon, de re ndkívül sok jól képzett és láthatóan fiatal szakember dolgozik itt, ez nagyon reményteli. A valuta- és nemesfémtőzsde főként a Magyar Nemzeti Bankon belül működik, tudomásom szerint elég jól. A jövője ezeknek a tőzsdéknek… Véleményem szerint nagyon nagy le hetőség, hogy Magyarország ennek a kelet- és középeurópai régiónak a pénzügyi központja legyen, és ennek nagyon jelentős szereplője lehet a tőzsde. Miért igaz ez? Az árutőzsdében egyértelmű: mi vagyunk az egyik legnagyobb gabonatermelő ebben a térségben, nagy húsfelhozatalunk van, tehát a két fő kulcságazatban egyértelműen vezetők lehetünk. Az értéktőzsdénél meg kell tartanunk azt a tíz év tudati előnyünket és a két év szervezeti előnyünket, ami az összes többi keleteurópai tőzsdével szemben megvan. Óriás i lehetőségünk van arra is, amit kevesen tudnak, hogy Budapesten egy olajtőzsde jöjjön létre, azért, mert két irányból jövő kőolajvezeték találkozik itt az országban, és ez egy elosztó állomása a térség energiaellátásának. Tehát óriási lehetőség van a kezü nkben. És végezetül engedjenek meg egy idézetet André Kosztolányi Tőzsdeszeminárium című könyvének a bevezetőjéből, amit Járai Zsigmond írt: "1987ben az Osztrák Televízióba egy vitára hívták meg André Kosztolányit, ahol a leghíresebb osztrák és nyugatnéme t bankszakemberek vitapartnere volt. Akkor kioktatta a nagytekintélyű bankárokat arról, hogy miközben ők saját kis problémáikkal vannak elfoglalva, nem veszik észre, micsoda fantasztikus változások vannak kibontakozóban tőlünk keletre, elsősorban Magyarors zágon. Azt fejtegette, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő évtizedekben rakétagyorsasággal fog felzárkózni NyugatEurópához. Állította, hogy Magyarországon nem tízezer vagy százezer, hanem többmillió üzletember van, és ha a magyar gazdaság politikai k ötelei fellazulnak, a magyarok csodára képesek." Kívánom, hogy ez a jövendölése ugyanúgy teljesüljön, mint az 1970es évek közepén a tönk szélén álló amerikai gazdaság gyors feljavulására vonatkozó tippjei vagy a részvénypiacok 1987. októberi nagy válsága után a piac talpraállítáába vetett rendíthetetlen hitére alapozott elképzelései. Úgy gondolom, hogyha arra építkezünk, amiben Kosztolányi hisz, az emberekre, a vállalkozókra, a versenyre és a szabadságra, akkor ezek a még fantasztikusnak tűnő látomások is valóra válhatnak. Két egyszerű módosításom talán ezt szolgálja, és nagyon kérem önöket, kedves képviselőtársaim, segítsenek abban, hogy André Kosztolányinak igaza lehessen, és a magyarországi tőzsde méltó
