Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ)
1513 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját egyegy képviselő fejtheti ki. Megkérdezem, hogy az MDF képviselőcsoportja nevében ki kíván felszólalni. – Jelentkező nincsen. Az SZDSZ képviseletében? – Dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és uraim! Ebben a rendkívüli módon felgyorsult törvényalkotási dömpingben megl ehetősen gyér érdeklődés kíséri a társasági törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását. Én meglepődve vettem tudomásul, hogy sem az államtitkár úr nem kíván a dologhoz hozzászólni, sem pedig a Magyar Demokrata Fórum nem állít a törvényjav aslat vitájában képviselő hozzászólót. Ez a törvény 1988ban született, és 1989 januárjától tulajdonképpen egy legitimitást adott annak a második gazdaságnak, amely ma már döntő szerepet játszik a gazdasági életben, és a vállalkozások tízezrei működnek az országban. Meggyőződésem – és azt hiszem, ebben nem vagyok egyedül, sokan gondoljuk úgy – , hogy ez volt talán a legkiemelkedőbb törvénye az előző rendszernek, és a gazdasági rendszerváltásnak máig is talán legfontosabb jogszabálya, hiszen ez a fő törvénye a társaságoknak. Három év alatt azonban elég jelentősen megváltoztak a viszonyok Magyarországon, és ez a törvény, amely akkor forradalmian új volt és úttörő volt, mára részben jelentős részben elavult, és a történelem meghaladta azt. Én örültem annak, amik or beterjesztette a Kormány a társasági törvényről szóló új javaslatát. Meglepődtem azonban, amikor ezt végigolvastam, mert ebben semmiféle igazán jelentős, új koncepcionális változást nem tapasztaltunk. És itt szeretnék egy mondat erejéig Balás István ale lnök úr előadására visszatérni. Ő az imént azt mondta, hogy nem új koncepcióról van szó, hanem a meglévő hibák kijavításáról, és ő úgy gondolja, hogy ez a jogbiztonságot szolgálja, és szerinte ez így nagyon helyén is való. Hát, nekünk pontosan ellenkező a véleményünk: az a jogszabályalkotási mód, ahogyan ehhez a törvényhez hozzányúltunk, éppen a jogbiztonság ellen hat, hiszen végre az elmúlt időszakban azok a külföldiek, illetve belföldi vállalkozók, akik e törvény hatálya alá kerültek, megismerhették hogy valósul meg ez a törvény a gyakorlatban, végre el tudnak benne igazodni. Kétségtelen tény, hogy vannak benne hibák, de hogyha ehhez a törvényjavaslathoz ilyen nagy számú módosítással hozzányúlunk – és itt a Kormány javaslata is, illetve a hatvanegynéhány módosító javaslat is számít – , akkor nekünk az a meggyőződésünk, hogy sokkal inkább egy koncepcionális változást kellett volna végrehajtani a törvényen, és ezt mi nagyon hiányoljuk. Egyetértünk mindazokkal a technikai, kisebb jelentőségű módosításokkal, il letve némelyik egész komoly módosításnak vehető: ezekkel egyetértünk. Eörsi Mátyás maga is húszegynéhány ilyen javaslatot terjesztett elő. A bizottsági vita során mi minden olyan módosító javaslatot, amely a törvény hibáit megpróbálja kijavítani, örömmel támogattunk, hiszen célunk nem lehet az, hogy egy társasági törvény, amely – mondom – a gazdasági rendszerváltás legfontosabb jogszabálya, rossz legyen. Ez senkinek nem lehet célja ebben az országban. Tehát mi is úgy álltunk a törvényjavaslathoz, hogyha má r nincsenek koncepcionális változtatások, akkor legalább a létező hibákat próbáljuk meg kijavítani. Ez azonban nyilvánvalóan nem sikerülhetett maradéktalanul. Abban a nagy kapkodásban, amelyet a Parlament most végez, óhatatlanul hiba csúszik a munkába. Így adódhatott elő az is, hogy ma újra össze kellett hívni a bizottságot éppen e törvény módosítása kapcsán, és ezen a bizottsági ülésen hallottuk mi azt teljes megdöbbenéssel, hogy a Kormány szándékai szerint kéthárom hónap múlva, vagy néhány hónapon belül újabb módosítás fog születni a törvényjavaslattal kapcsolatban, még hogyha tudom is azt, hogy ez a módosítás egy új fejezet lesz, egy olyan önálló új fejezet, amely a korábbi részeket nem fogja, ha igaz, érinteni, hanem
