Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1501 hamarosan kézhez kapjuk a majdani távközlési törvény tervezetét. Annak a törvénynek a tervezetét, amely döntő hatással lesz arra, hogy a közeljövőben mikor, hol és mennyi telefon könnyíti meg az emberek életét, vagy éppen teremti meg az élet mindennapi feltételeit. Kérdésemmel, de még inkább az államtitkár úr remélhetően korrekt és konkrét válaszaival a majdani törvény néhány kritikus pontjára szeretném már most itt felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Kérdezem tehát az államtitkár úrtól, hogy az 1991. február 1jei díjemelésből származó bevételnövekedésből a Magyar Távközlési Művek hány forinto t fordított, illetve tervez fordítani 1991ben az ígért telefonhálózatbővítésre, illetve új vonalak létesítésére. Kérdezem továbbá, hogy a fejlesztésre fordított összeget milyen elvek szerint osztották fel az egyes régiók, illetve megyék között. Példaképp en ha megemlítené államtitkár úr, hogy mennyi jutott ebből az összegből Borsod megyei fejlesztésekre. Köszönöm, és várom a válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi áll amtitkár úr válaszol. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár válasza RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Korrekt és pontos válaszokat fogok adni önnek, hiszen Borsod megye, mint saját körzetem is, kiemelten érdekel, Való igaz, hogy az elmúlt évben bekövetkezett távközlési szolgáltatási díjemelés jelentős bevételforrásnövekedést jelentett a Távközlési Vállalatnak. Tettük ezt a zzal a céllal, hogy abban a régióban, és azokban a régiókban, ahol ez súlyos problémát jelent és az ország egészére nézve is komoly fejlesztési lehetőségeink nyíljanak. A befolyt és a várhatóan befolyó összeg 1991. évben 10,2 milliárd forint. A 10,2 milliá rd forintból körülbelül 3 milliárd forintot – ezt azért mondom körülbelülként, mert még nem ismertek az év végi adatok – a költségek növekedésére fordított a Távközlési Vállalat, 7 milliárd forintot pedig hálózat fejlesztésre. Az összes beruházás 1990. évb en 14,1 milliárd forint volt, '91ben viszont 22,5 milliárd forintot fordít a távközlés a fejlesztésre. Ebből az összegből 54%ot a vállalati saját források tesznek ki, míg a többit hitel formájában fedezi a beruházáshoz a Magyar Távközlési Vállalat. A kié pítés elveiről – a másik konkrét kérdés volt: sajnos a távközlés jellegéből és a nemzetközi vonalakhoz való csatlakozás északidéli és keletinyugati csatlakozás szempontjait figyelembe véve nem lehet regionálisan kezelni, hanem bizonyos irányokat figyelem be véve kell az optikai, elektrooptikai hálózatot kiépíteni, ami kifejezetten a nyugati budapesti csatlakozást teszi elsősorban szükségessé. Mert képzeljük el, hogy NyugatEurópából Magyarország felé egy óriási impulzusmennyiség érkezik, amelynek erről az oldalról nincs meg a fogadókészsége. Tehát szükséges, hogy az ország központjába behozzuk ezt a jelmennyiséget, tehát ez az elsődleges szempont. A másodlagos szempont pedig az északdéli, illetve a keletnyugati regionális szektorok gerinchálózatának mode rn optikai rendszerekkel történő kiépítése. Tehát a régiókat illetően ezek a vezérlő elvek. Borsod megyével kapcsolatban: Borsod megye az országot tekintve egészen jó helyzetben van, de menjünk sorjában. Miskolc város a megyei jogú városok közül a telefone llátottságot illetően az első helyen áll. Borsod megye egyéb városai a negyedik helyen állnak. Nagyobb probléma van viszont a kistelepülések, apró falvak telefonellátottságával. Itt a tizenhatodik helyen áll Borsod megye. Nos, ez az elmaradás az elmúlt éve k vagy évtizedek iparfejlesztési és falusorvasztási nem programjának, de hatásának a következménye. Erre vonatkozóan a Magyar Távközlési Vállalat egy hároméves tervet dolgozott ki, az úgynevezett falufejlesztési programot, melynek keretében el kívánjuk érn i, hogy a legapróbb településen is legalább egy darab Crossbarrendszerrel bekötött,
