Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
1477 lehetőséget. Azt a lehetőséget, hogy a konkré tan felmerült kérdésekre a menet közben próbáljon választ adni. Ezért mindössze három kérdésem lenne, abban a reményben, hogy a vitazáró összefoglaló válaszában erre válaszolni fog. Az első: a pénzügyminiszter határozott és nyilvánosságra hozott "nem"je h ogyan viszonyul a Kormány ön által egységesnek minősített igenlő álláspontjához? A második kérdés: a kormány az elhangzott kérdésekre módosított törvényjavaslat beterjesztésével kíváne reagálni, vagy ha nem, akkor harmadik kérdésként: ön vitazáró beszédéb en válaszole arra a hat konkrét kérdésre, amelyeket mi vezérszónoki beszédünkben föltettünk azért, hogy tudjunk határozottan dönteni igennel, vagy nemmel. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kádár Béla miniszter úr következi k ismét. Felszólaló: Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Békesi Képviselő Úr! Most nem kívánok vitazáró beszédet tartani, hiszen ennek az ideje nem most jött el, nem is kívántam volna hozzászólni, ha itt a mai vita során nem hangzottak volna el rendszeresen olyan megjegyzések, amelyeknek egyrészt sem a valósághoz, az igazsághoz nincs sok közük, másrészt pedig nem segítik elő azt a tisztánlását, ami egy felelőss égteljes döntés meghozatalához szükséges. Az természetes, hogy a vitazáró beszéd majd kíván választ adni, de először a kormányzatnak is meg kell ismerkednie azokkal a szakszerű véleményekkel, amelyeket a tisztelt Ház tagjai előterjesztenek a vita során. Ez t megelőlegezni mindenképpen szerencsétlen lenne. Én az ön megfogalmazott kérdésekre csak részleges választ tudok adni, mert én a nyilatkozatokból, különféle sajtó útján közölt állásfoglalásokról csak közvetve vagyok értesült. Én úgy tudom, hogy a pénzügym iniszter úr úgy értette, hogy nem lát lehetőséget az általa reálisnak tartott 30 milliárd forintnál nagyobb összeg megajánlására. E körül forogtak a tárgyalások az önkormányzat és a Pénzügyminisztérium között. De ezen túlmenően nem a világkiállítás gondola ta került akár a Pénzügyminisztérium, akár más tárca részéről kétségbe vonásra. A Kormány egyértelműen döntött, egyrészt a Budapest – Bécs után kialakult döntési helyzetben, azóta is többször, és jóváhagyta a Kormány a világkiállítási törvénytervezetet, miké nt a Parlament bizottságai is. Én úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet ebben a jelenlegi helyzetben, a szeptember 30i határidő figyelembevételével az önkormányzat és a Kormány közötti tárgyalások akkori állapotában megfogalmazható ismeretanyagot, kauté lákat tartalmazza. Nem a Kormány kívánja ezt módosítani, de természetesen amennyiben ezt a tisztelt Ház elfogadja a jelenlegi formában, az nyilvánvalóan a törvény előterjesztőinek nagy sikere. Ha nem fogadja el, akkor javíthatja olyan módosításokkal, amely eket akár a kormánypártok, akár az ellenzék tisztelt képviselői terjesztenek elő. Én mindössze arra szeretnék utalni, hogy már megint eltértünk egy kicsit az igazságtól. Én ilyen apróságokra nem utalok. Nyilván tisztelt Kósa Lajos képviselő nem olvasott sz akirodalmat a korábbi években, így nem tudja, hogy 1985ben a Közgazdasági Szemle vezércikkében állást foglaltam a gyorsító program ellen. Azonkívül soha. Elolvashatja, a könyvtárakat látogatja, minden nagyobb nehézség nélkül ez megszerezhető, szeretném fe lhívni a figyelmét, hogy soha nem voltam a magyar gazdaságirányítás tagja és alakítója, úgyhogy ebbeli információit is kérem, hogy vizsgálja felül. Van egy olyan tudomány, amit úgy hívnak, hogy forráskritika, hogyan kell utánajárni, hogy egy információ hel yes vagy nem helyes. (Derültség a jobb oldalon.)