Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
1470 veszteséges vállalkozók veszteségeit kipótolják. A kormánygarancia nem azt jelenti, hogy 90, 100 vagy 150 milliárdos beruházással valósul meg az expo, hanem a kormánygarancia – amit a nemzetközi iroda alapszerződésben előír – azt jelenti, hogy lesz expo. Erre kell garanciát vállalni. Ezt is megmondom, hogy miért. Némi üzletemberi viselkedés persze kell hozzá. Azért, mert ha arra tervezem a beruházást, hogy lesz expo, és utána a politikusok lemondják az expot, akkor a beruházás nem valósul meg. Ilyen esetben nem azért lett veszteséges, mert rosszul mértem fel az esélyeket gazdaságilag, hanem politikai okokból. Ezért nekem szükségem van – mint vállalkozónak – arra, hogy ebben az esetben kártérítési igénnyel léphessek fel mind hazai, mind külföldi, az állammal szemben, amely kitűzött egy programot, és utána közölte, hogy elhagyom, mert az politikailag mégsem tetszik, hogy mondjuk görbe az orra. Tehát van mellette valami. A törvényt – szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy – itt kell megalkotn i. Törvénytervezetnek és javaslatnak hívják azt, amit a Parlamentbe beterjesztenek. Ezért én azt hiszem, hogy amennyiben nem kívülállóként külföldről nézegetik képviselőtársaim a feladataikat itt a Parlamentben, akkor igencsak az volna a feladatuk, hogy t örvényt alkossanak, és a törvényen belül azt, ami rossz, azt módosítási javaslatként beterjesszék. Húsosfazék, hát mondom, ez minél többször hangozzék el, annál jobb, de azért az is előfordulhat – arra magyarázatként – , hogy például most értek először egye t, most tartom először jónak a Kormány gazdasági lépését. Ezt a jogomat hadd tartsam fenn magamnak, de hát ez egy másik megközelítés. Azt a megoldást – amit szintén felvetett Rózsa Edit is, de már más is elmondta – , hogy bocsássunk ki részvényt, sőt Pető I ván elmondta – és ez talán tényleg a zárógondolatom lesz – , amikor a számításaiban ilyen nagyvonalúan a családi és az egyéni adóterheléseket körülbelül azonosnak tekinti, de hát ez most nem érdekes igazán. Akkor is azt számította ki, mintha a világkiállítá s – aminek ugyan még nincs olyan konkrét számítása, hogy mondjuk 150 milliárd forintba kerül, annak minden infrastruktúrája és az egész megvalósítása – az ő gondolkodásmódjában, Rózsa Editében pedig egyértelműen – hiszen részvényekben gondolkodik – az ő go ndolatában azt jelenti, hogy ennek a tulajdonjoga az országé, az államé, ellenben finanszírozzák az állampolgárok. Szeretném elmondani, hogy nem ilyen a piacgazdaság. Tehát abban az esetben, ha akár részvényben, akár adóban adom az állam részére, hogy mind ent megvalósíthasson, akkor az állami tulajdon növekszik a világkiállítás kapcsán. De ha az állami tulajdonban gondolja Pető Iván, Rózsa Edit a jövő évek társadalmát, akkor ezt nem is lehet másképp elképzelni. Én azonban befektetői világkiállításban gondol kodom, ahol a létrejött létesítmények nem az államé, és ha nem az államé, akkor nem részvényekből és nem adófizetésből kell megfinanszírozni ezt az összeget. Úgyhogy tényleg másképp látjuk, hogy hogy épül fel, vagy mit jelent egy piacgazdaság. De igazából nem tehetek róla. Egyetlen mondat: úgy lett volna korrekt valószínűleg az az aláírási ív, ami most kinn van a társadalomban, ha azt írjuk oda, hogy kérem, a világkiállítás növeli az esélyét arra, hogy ne adónövekedésből fejlesszék a társadalmat. Tehát nem azt kellett volna korrekten ideírni, hogy mekkora adótartalommal jár. Ezt Pető Iván is tudja, minden közgazdász tudja, ez meggyőződésem, de ha a politikai céljaikkal nem egyezik, hát nem kell így értelmezni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönö m. Megadom a szót Kádár Béla miniszter úrnak, és átadom az elnöklést Dornbach Alajosnak. (Dornbach Alajos átveszi az elnöklést.) Felszólaló: Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi nisztere: Tisztelt Országgyűlés! Nehéz dolog arabusul beszélni, tanácsolta is a magyar népi bölcsesség, hogy aki nem tud arabusul, ne beszéljen. Nehéz dolog a gazdaságpolitika műfaja is, óvakodásra
