Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
1457 közgyűlés első nemleges döntését követően, hogy egy már működő demokráciában elképzelhetetlen lenne, hogy a 22 kerületből álló főváros közgyűlése vezető politikai pártjaik utasítására ellentétesen szavazzanak, döntsenek a 22 ker ület döntő többsége által megfogalmazott elvárással. Elképzelhetetlen lenne, hogy a kerületek által küldött fővárosi képviselők ellene szavazzanak kerületeik önkormányzati döntéseinek. Tényleg nem egyformán látjuk Orbán Viktorral, hogy mik a képviseleti de mokrácia vagy mik az új demokrácia alapelvei. De az idézetben megszólíttatott egy – ismét idézem – "bizonyos erre fogékony társadalmi csoport", ők, azaz akik nem fogadják el az expo politikai lemondását. A megszólítás stílusa kísértetiesen hasonlít az Üzle t című napilap október 24i névtelen cikkírójára, aki a világkiállítás támogatóit, a népszavazási kezdeményezés aláíróit a következők szerint foglalta össze – idézem – : "Akik aláírnak, azok túlnyomó többsége amúgy is jobbára csak a söre árában fizet adót – zárójelben – "fogyasztásit." Ugye milyen hasonlóak, közös előadói szinten fogalmazódtak meg ezek a gondolatok. Orbán Viktor a múlt héten elmondta, nem kíván stílusvitába bocsátkozni velem. A válaszom: megtisztel vele, ha ezt nem teszi. Egy utolsó idézetké nt még felolvasnék valamit képviselőtársam beszédéből. Idézet: "A FIDESZ fennállása óta küzd a piacgazdaság minél szélesebb körű térhódításáért, ahhoz azonban a legnagyobb sajnálatunkra nem vagyunk hajlandóak asszisztálni, hogy néhány, a kormánypárt húsosf azekához közel álló hazai nagyvállalkozó az adófizetők pénzéből tollasodjon meg," idáig az idézet. Ez az idézet – lévén az összes gazdasági szervezet világkiállításpárti – tehát vonatkozik a munkástanácsokra, a Független Demokratikus Ligára, az Érdekegyez tető Tanács minden tagjára, a nyugdíjas szervezetekre és néhány százezer magyar állampolgárra, köztük Kerényi Imrére, Simándy Józsefre, Czeizel Endrére, az 56os Obersovsky Gyulára, Maléter Pál özvegyére, művészeink és tudósaink javára, azokra a fiatal dem okrata és szabad demokrata szervezetekre és személyekre, akik aláírják és gyűjtik az aláírásokat a világkiállításáért. Szeretném elmondani, valamennyiük engedélyét megkértem, hogy nevüket használhassam. Ennél néhány százzal vagy néhány tízezerrel többen va nnak. Ez az a FIDESZ piacgazdaság, ami nekem nem kell, és nekünk nem kell. Nem kell, hiszen az ő gondolkodásmódjukban és az elmondott beszéd alapján egyértelmű, hogy egy gazdasági programnál kizárólag az állam vagy az önkormányzat lehet a megrendelő, s az ő filozófiájukban nem létezik más típusú vállalkozó, csak aki a zsíros üzletet megvalósítja, a megrendelést az államtól és az önkormányzattól látja. Ha ez az a piacgazdaság, amiért fennállása óta a FIDESZ küzd és mindent megtesz, akkor valóban a világkiáll ítást csak költségvetésben vagy a helyi önkormányzatok helyi adóiból lehetne megvalósítani. Én azonban pont a világkiállításban hiszek, hogy az olyan fordulatot hozhat a piacgazdaságunkban, amely felszámolja az ilyen jellegű megrendeléseket, az infrastrukt úráknak kizárólagos tulajdonosát. Hol állunk tehát most képviselőtársaim? Adva van két politikai párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyek állítják tiszta tekintettel, hogy ők – és csak ők politika mentesen megközelítv e a világkiállítást – tisztán gazdasági érvek alapján elvetik a világkiállítás 1996os magyarországi megrendezését. Mindössze e két párttal áll szemben az ország összes gazdasági szervezete, az összes munkaadó és munkavállaló érdekvédelmi szervezet, (zaj) a maguk többmilliós, és lényegéből adódóan politikailag heterogén, minden politikai csoportot átölelő tagságú szervezet, amint mondtam a nyugdíjas szervezetek, a kultúra és a sport szervezetei és személyiségei, akik a korábbi idézet szerint "néhány, a korm ánypárt húsosfazekához közel álló hazai nagyvállalkozónak" számít. Tehát ez a kör mind ebbe a körbe tartozik, s arra vetemednek, hogy a két politikai párt vezető személyiségeinek hasznos társadalmi tevékenységéből származó adóbefizetéseiből akarnak megtoll asodni. A gazdaság összes szervezete rosszul ítéli tehát meg, hogy
