Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1441 majd törvénnyel rákényszerítsék valakire, egy s zervezetre, hogy milyen keretek között kell gazdálkodnia, milyen legyen a vagyonelosztás, az már a sztálini időkre emlékeztetne bennünket. A kisszövetkezeteké lehet a jövő, mert minél nagyobb a szövetkezet, annál nehezebben lehet áttekinteni. Nehezebb az i rányítása, nem rugalmas. A kisszövetkezetekben, itt a törvény szerint már öt ember létrehozhat egy szövetkezetet, én gondolok arra, hogy szakosodhatnak majd e szövetkezetek úgy, hogy lehet növénytermesztő, állattenyésztő, szolgáltató, feldolgozó, felvásárl ó stb. Én emlékszem arra, hogy valamikor régen a mi vidékünkön létrehoztak egy kis zöldségtermelő szövetkezetet, maszek alapon ment a termelés, de közösen ment már a feldolgozás, a tartósítás. A dunaremetei hajóállomást az ő szorgalmas munkájukkal, annak ö sztönzésére építették meg, és szállították hajón az árujukat Bécsbe és a nyugati országokba piacokra. Ezeké a szövetkezeteké lenne a jövő, de a problémát ott látom, hogy a falvakban az emberek tájékozatlanok és olyan ellenkező, olyan ellentétes, ellenséges híreszteléseket terjesztenek, hogy ha kiveszi a földjét, akkor ki kell lépnie a tszből, nem lesz társadalombiztosítása, nem lesz nyugdíja, nem kap vagyonnevesítést. Ha mi a szövetkezeti törvényt valójában meg fogjuk alkotni, egy korszerű törvényt, akkor elengedhetetlen lesz az, hogy hitelesen tájékoztassuk a vidéket, azokat, akiket ez érint. Hogy legalább egy héten egyszer megjelenne egy hiteles ember a faluban, és elmehessenek hozzá, és megmondja, hogy hogyan van vagy orvosolja is ott helyben a jelentkez ő problémákat. Gondolok arra, hogy a felsőoktatási intézményekben lehetne talán kiképzeni ilyen embereket, és a földművelési hivatalokon keresztül pedig szervezni, irányítani ezeket a munkákat. Máról holnapra nem lehet új szövetkezeti rendszert bevezetni e bben az országban, ehhez idő kell, és kellene az is, hogy lenne egy kontroll, hogy már most létrehozni néhány olyan szövetkezetet, amit lehetne mutogatni, nézzék meg, hogy működik ez a szövetkezet. Ennek lenne jövője. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr. Pap János a FIDESZ részéről. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Ígérem, rövid leszek. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Aki hozzászólt az előttünk lévő törvényekhez, még mindenki méltatta, milyen fontos, hogy végre a Ház elé került és milyen fontos, hogy beszélünk róla. Ehhez képest, igaz ugyan, hogy az Igazságügyi Minisztérium a beterjesztő, én sérelmezem, hogy a mezőgazdaságot alapvetően érintő törvények esetén a földművelési tá rca képviselői nem ülnek bent. Már csak abban bízom, hogy rádión hallgatják, és információjuk lesz a jegyzőkönyv útján is az itt folyó vitáról. (Közbeszólás: Éljen! – Taps az ellenzék soraiból.) Tisztelt Ház! A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépésé ről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat természetvédelmi szempontból fontos hiányosságairól kívánok szólni. Mint önök emlékeznek rá, nem is olyan régen a kárpótlási törvény vitája során sok szó esett a természetvédelmi területek további sorsá ról. Az akkori, eredeti előterjesztés szerint árverésre kerülhettek volna, és szigorúan korlátozni kívánták a földhasználatot, amely ellenőrzése véleményem szerint megoldhatatlan lett volna. Szerencsére nem így került a törvénybe. A környezetvédelmi bizott ság akkor komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a védett területek nem kerültek magánkézbe. Így védelmük biztosított, hozzátéve azt, hogy akkor, hogyha az e törvényhez benyújtott módosító javaslatokat a tisztelt Ház támogatni fogja, mert ha ez nem történ ik meg, akkor a védett területek jelentős része, úgy gondolom, hogy elvész. A szövetkezetek átmeneti szabályairól szóló törvénytervezet rendelkezései szerint a szövetkezet tulajdonából nem lehet vagyonnevesíteni, árverezni a földet, természetesen az olyan földet, amely védelem alatt áll.
