Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
1438 módjaiban a nagyvállalatok szerződési rendszerét állította középpontba. A sz övetkezeti tag azonban mégis csak egy szervezetben végzi a munkát, bármennyire is vállalkozó. Nem az egymástól elkülönült, autonóm gazdasági alanyok helyzete jellemzi, márpedig a polgári jogi szabályozásnak ez az alapegysége. Nehezen képzelhető el például, hogy a szövetkezet a saját tagját a szerződéskötés során az ajánlati kötöttség elmulasztása miatt bíztatási kár megtérítéséért perelje. Komoly gondot okoz azonban az üzemi jellegű munkavégzés szabályozása, hiszen merem remélni, hogy a javaslat nem a jelen leg hatályos munka törvénykönyvére gondol, de ugyanakkor a javaslat által említett munka törvénykönyve e pillanatban még éppen csak hogy tárgyalásra került javaslat, mely hetek óta nem szerepel a Parlament napirendjén, és amelynek végső tartalmára ma senki garanciát nem vállalhat. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy egy javaslatként előttünk fekvő tervezet utal egy olyan másik törvénytervezet tartalmára, amelyről nem lehet tudni, hogy az pontosan miként fog szólni. Abban az esetben tehát, ha érdemben kívánjuk vizsgálni, hogy az üzemi jellegű munkavégzés főbb szabályaira valóban alkalmase a munka törvénykönyvében foglalt szabálytömeg, úgy ez utóbbi tartalmát is vizsgálnunk kellene. Ebből pedig az is következik, hogy az egymással összefüggő törvényjavaslatokat együttesen, mintegy törvényjavaslati csomagban lenne szükséges tárgyalni, hiszen ellenkező esetben a most vitatott javaslat alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról nem lehet állást foglalni. Túl azonban a munka törvénykönyv tartalmára vonatkozó mai bizonyt alanságunkon, végül is összevethetjük a munka törvénykönyv javaslatában szereplő szabályokkal a szövetkezeti törvényjavaslatban e témakörben található szabályokat. Fenntartva azt a véleményemet, hogy ez a módszer ugyan nem hoz közelebb a vizsgált kérdések megoldásához, a javasolt munka törvénykönyvvel való összevetés után levonható tanulságként az állapítható meg, hogy e két törvényjavaslat több tekintetben sem felel meg egymásnak. Nehéz is elképzelni, hogy a munka törvénykönyve előkészítői előtt a szövetke zeti törvény specialitásainak megoldási módjai lebegtek volna; de ha így is van, vajon miből gondolták, hogy egy később tárgyalásra kerülő törvényjavaslat, melynek törvényi tartalma e törvény tárgyalása idején még nem elfogadott, alkalmas lesz a szövetkeze ti törvény igényeit is kielégíteni. Tisztelt Ház! Mivel a szövetkezeti tag üzemi jellegű munkavégzésének szabályozása a munka törvénykönyvén alapul, a tag munkaviszonyának tartalma tekintetében, valamint az ezzel járó felelősség tekintetében is célszerű le nne alkalmazni. De vajon mi indokolja mégis, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezetnek okozott károkért szigorúbb felelősségi szabályok szerint felel, mint a munkajogviszony munkavállalója? Hiszen az előbbi esetben a polgári jogi kártérítési felelősség szab ályai kerülnek alkalmazásra, míg az utóbbi esetben a kártérítési felelősség korlátozását is tartalmazó munkajogi szabályok! Elismerve, hogy az üzemi jellegű munkavégzés keretében gondatlanul okozott kár esetében az alapszabály a felelősség mértékét korláto zhatja, véleményem szerint éppen a munkát végző szövetkezeti tag és a szövetkezet nem azonos súlyú vagyoni helyzete következtében jogszabályi úton, s nem az alapszabályra bízva kellene garantálni a tag gondatlan károkozása esetén fennálló korlátozott felel ősségét. A javaslat ugyancsak a munkavégzésre vonatkozó jogok között tesz említést arról, hogy a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket az alapszabályban kell rendezni. Az alapszabályt azonban a cégbírósági bejegyzéshez kell mellékelni, amely többek közö tt ennek vizsgálata során dönt a cégjegyzékbe való felvételről. Kérdés azonban, kiterjede ez a vizsgálat a kollektív szerződésre tartozó kérdésekre is. A cégbíróság fogja vajon a szövetkezetek kollektív szerződésre tartozó szabályait felülbírálni, esetleg javításra visszaadni? További kérdés, hogy minden egyes alapszabálymódosítás, amely kizárólag a munkavégzési szabályokat érinti, cégbírósági kontroll alá került. Elképzelhető mindez a munkajog területén? Úgy hiszem, a válasz külön magyarázat nélkül is eg yértelmű – nem.
