Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 9. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A Gyermek Jogairól szóló New Yorkban 1989. november 30-án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Gyermek Jogairól szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztéséről szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
143 Kiderült, e tárgyalás sor án a szakértők egyértelművé tették, hogy 147 jogszabályt kell módosítani. ezek között 29 törvényt is érint ez a jogszabálymódosítás. Érthető tehát, a menetrend csak az lehet, ami végül is kialakult, hogy most első lépésben ezt megerősítjük, majd pedig a Ko rmány egy intézkedési tervet terjeszt be, hogy milyen sorrendben kívánja az érintett jogszabálymódosításokat megtenni. Úgy gondolom, az azóta – mert mondom, ez április 17én volt – beterjesztett kormányelőterjesztésben – amely a Kormány hároméves intézke dési programját terjesztette elénk a gyermekek és fiatalok jövőjéért, és ehhez mellékelte tájékoztatásul az intézkedési tervet – az ötödik témacsoportnak, "Az ifjúságpolitikai állami feltételei" című témacsoportnak különösen az első és második pontja érint i ezt a témakört. Itt a következőkről van szó: a gyermekek jogairól szóló ENSZ nemzetközi egyezségokmány beiktatása a hazai jogrendbe, határidő: 1991. december 31.; a második a kodifikációs és deregulációs bizottság felállítása annak érdekében, hogy a gyer mek- és ifjúsági korosztályokat érintő jogszabályok összhangba kerüljenek az európai alapnormákkal. A határidő itt is 1991. december 31., a bizottság munkájának határideje viszont 1993. december 31. Felelős az ifjúságpolitikai kabinet elnöke és az igazságü gyminiszter. Ha tehát figyelembe vesszük ezt a 147 jogszabályt, és benne a 29 törvényt, amelyet érinteni kell, akkor azt hiszem, indokolt az, hogy ez év december 31éig felálljon az a bizottság, amelyik megalkotja, illetve sorrendbe veszi azokat a tenniva lókat, amelyeket folyamatosan 1993. december 31ig kell majd végeredményben megalkotni, illetve megváltoztatni. Ez tehát tulajdonképpen majdnem összhangban van a bizottság által elfogadott és megerősített határozattal. Ugyanis a gyermek jogáról szóló egyez mény megerősítéséről a bizottság 11 "igen" és 7 tartózkodás mellett elfogadó határozatot hozott. Rózsa Edit benyújtott javaslatáról pedig 15 "igen" és egy tartózkodás mellett hozott megerősítő határozatot, amely tehát november 30ában jelölte meg ennek a b izottságnak a felállítását. Itt tulajdonképpen egy hónap eltérésről van szó, ha ezt a két – általam említett – időpontot, illetve határozatot figyelembe vesszük, ami szerintem már áthidalható. Bizottságunk tehát mindkét esetben megerősítő, elfogadó határoz atot javasolt az Országgyűlésnek. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Most megkérdezem dr. Fodor Gábort, az emberi jogi bizottság elnökét, hogy a bizottság állíte előadót. Felszólaló: Dr. Fodor Gábor, az emberi jogi, kisebbs égi és vallásügyi bizottság elnöke FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Igen, Elnök úr, a bizottság engem bízott meg azzal, hogy adjam elő az álláspontját. (Elnök: Kérem!) Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is megvitatta ezt a kérdést, a gyermekek jogáról szóló nemzetközi egyezménynek a hazai jogrendbe való beiktatását, és bizottságunk is úgy döntött, hogy melegen támogatja ezt, s nagyon fontosnak tartjuk. Ké t okot is kiemelnék azok közül, amelyekre már történt itt utalás, és amely a bizottsági ülésen is felmerült fontos okként. Az egyik a nemzetközi jog. Tudjuk jól, milyen fontos ez az egyezmény, s tudjuk jól, Magyarország számára is mennyire fontos az, hogy az európai és nemzetközi integrációkba, a nemzetközi jogrendbe csatlakozzunk, és ezeket a jogszabályokat, ezeket a törvényeket magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Azt is tudjuk, hogy a körülöttünk levő országok – a közép- és keleteurópai országok – je lentős része ezt az egyezményt nemcsak aláírta, hanem meg is erősítette. Magyarország adós még ezzel, tehát nagyon fontos nemzetközileg is számunkra, hogy ez megtörténjen. A másik egy belső ok, s ez az, amiről már beszéltek előttem is – Kulin Sándor is rés zletesen kitért erre, képviselőtársam is említette – , mennyire fontos, hogy a hazai jogrendben azokkal a jogszabályokkal kapcsolatban, amelyeket majd át kell alakítani, meg kell változtatni, minél
