Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, az FKgP vezérszónoka:
1409 Tehát önmagában az, hogy másfél évre redukáljuk a munkanélküli járadék juttatásának az idejét, a kérdést nem oldja meg, mert az államnak továbbra is finanszírozni kell azokat az embereket, akik másfél év alatt sem tudnak munkához jutni, illetve az kimondottan hátrányos, hogy ez a finansz írozás immáron a szociális segélyezés formájában jelenik meg, és ez az állampolgár elveszti az intézményes kapcsolatát a munkaerőpiaci intézményekkel, és a továbbiakban számára igen nehéz lesz visszatérni a munkaerőpiacra. Meggyőződésünk, hogy ezen a helyz eten csakis az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök nagyon hatékony és racionális alkalmazása segíthet. Ugyanis a munkanélküliség tartós kezelésére ténylegesen csakis az új munkahelyek, a szakképzés, átképzés, az új vállalkozások támogatása, akár a részm unkaidős foglalkoztatás támogatása, úgynevezett közhasznú munka támogatása az, amely hosszú távon segíthet. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a költségvetés előkészítése során megismert adatokból kitűnően a Kormány ezt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszkö zt igazán nem tartja kellő mértékben szem előtt. Két adatot szeretnék ezzel kapcsolatban említeni. 1991ben a Foglalkoztatási Alap 12,6 milliárd forintot költ aktív foglalkoztatáspolitikai célokra. 1992re a költségvetés 15 milliárddal számol. Ha figyelemb e vesszük azt a tényt, hogy az infláció, ha nem is éri el a 30%ot, csak egy 20%os inflációval számolva is ez nem éri el, nem tartja meg a reálértékét. Figyelembe kell venni azt is, hogy a munkanélküliek nagyszámú növekedése miatt az egy főre jutó anyagi eszköz lényegesen, jelentős mértékben csökken, és olyan apróságokról én most már nem is beszélnék ezzel kapcsolatban, hogy az újrakezdési hitellel kapcsolatos kamatvisszatérítés 1992ben lényegesen nagyobb lesz, mint ami 1991ben volt. Szakértők számítása szerint – ez természetesen a Foglalkoztatási Alapot terheli, és ezért az aktív foglalkoztatási politikára ténylegesen elkölthető pénzeszköz csökken, szakértők számítása szerint – ahhoz, hogy 1992ben minimálisan a 91es szintet tartsuk, legalább 20 milliár d forintra lenne szükség. Ami a továbbiakban igazán félő ennek az aktív foglalkoztatáspolitikának a háttérbe szorulásával, az az a tény, hogy talán nem szándékosan, de lehet, hogy a Kormány egyszerűen ezzel nem számolt, 1992 végére, mikor a Szolidaritási A lap egyrészt esetlegesen szétrobban, nem bírja egyszerűen fedezni azokat a kiadásokat, amelyekre jogszabály kötelezi, törvény kötelezi, de át kell térni egy bizonyos, úgynevezett szolidaritási alapú munkanélküliség kezelésére, amely – hát mindannyian tudju k, akik ezzel a témával foglalkoztak, hogy – sokkal hátrányosabb az állampolgárra nézve, mint a jelenlegi, egyébként szintén nem könnyű eszközrendszer. Tehát a Szabad Demokraták Szövetsége maximálisan támogatná azt a kormánypolitikát, amely az aktív foglal koztatáspolitikát, helyi eszközöket helyezi előtérbe, mert egyedül így látjuk elérhetőnek, hogy egy ilyen szolidaritási alapú munkanélküli segélyezés elkerülhető legyen. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Sza bó Lajos, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka. Felszólaló: Szabó Lajos az FKgPképviselőcsoport nevében SZABÓ LAJOS, az FKgP vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már maga az a tény, hogy az 1991. évi IV. törvény módosítására előterjesztett java slatot tárgyaljuk, mutatja, hogy tökéletes törvény nincs. A külső körülmények, a nagymértékben növekvő munkanélküliség és az ennek kezelésében hiányzó kellő tapasztalat indokolják, hogy javításokat, változtatásokat alkalmazzunk a törvény eredeti szövegében . Az előterjesztésről megállapítható, hogy lényegében két szempont lebegett készítői előtt. Először: helyet adtak bizonyos szigorításoknak, másodszor: pénzügyi, költségvetési hátteret kívántak biztosítani a nagymértékben megnö vekedett feladatok teljesítéséhez.
