Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 6. szerda, az őszi ülésszak 21. napja - Mentelmi ügy megtárgyalása - OLÁH SÁNDOR, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke:
1389 hogy a közelben álló személygépkocsijához vezesse a rendőröket, ahol személyes okmányaival igazolhatta volna magát, ő ezt nem tette. Az előállítására vonatkozó közlést követően el akarta hagyni a helysz ínt, ekkortájt történt a megbilincselése. A magnetofonfelvétel alapján csupán az bizonyítható, hogy a rendőrkapitányság felé közeledve, attól néhány percnyi távolságra érve közölte Szabó Lukács, hogy ő országgyűlési képviselő. Az előzményekre tekintettel, a képviselő kilétére vonatkozó, általa megcáfolt két kijelentése után az intézkedő rendőrök kételkedése indokoltnak mondható, a kisebbségi véleményben jelzett alternatívák mérlegelésére pedig sem idejük, sem módjuk nem volt, mivel az előállítást felsőbb jó váhagyással végezték. A rendőrkapitányságon viszont az ügyeletes tiszt, miután végighallgatta a Szabó Lukács által előadottakat, Szabó Lukácsot gépkocsival a lakására vitette, lehetővé tette számára a személyazonosság igazolását, és beszüntette a rendőri i ntézkedést. A többségi véleményt képviselők megállapították, hogy a rendőri intézkedés módja megsértette az állampolgári méltóságot, így Szabó Lukács személyiségi jogait is, mentelmi joga azonban, a fentiek miatt, nem érvényesülhetett. A többségi vélemény szerint nem állapítható meg a mentelmi jog megsértése. A többségi vélemény képviselői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a mentelmi jog mindaddig nem sérthető meg, amíg a képviselő személyazonosságára fény nem derül. A képviselőséggel járó különleges e ljárási védelemre az érintett, amennyiben őt nem ismerik, és személyazonosságát igazolni nem akarja, nem tarthat igényt. A kisebbségi álláspont szerint – 5 bizottsági tag – attól a mozzanattól kezdődően, hogy Szabó Lukács szóban közölte, ő országgyűlési ké pviselő, az intézkedő rendőröktől elvárható volt, hogy tisztában legyenek azzal, hogy e közlést követően összesen két lehetőség marad. Először: ha a közlés valósnak bizonyul, akkor számolniuk kell azzal, hogy Szabó Lukács megbilincselve tartásával e közlés től kezdődően megsértik a képviselő mentelmi jogát. Ezen helyzet felismerése a rendőrtől elvárható, s úgyszintén az is, hogy e kockázat miatt azonnal feltegyék a kérdést, hogy Szabó Lukács mivel tudja igazolni az állítását. Ha ezt követően Szabó Lukács vál asza nem tűnik lehetetlennek, elvárható, hogy a bizonyítás lehetőségét megadják, hiszen ez nem halasztható a rendőrkapitányságra való beérkezésig. Másodrészben: ha a közlés valótlannak bizonyul, akkor a rendőrtől elvárható annak felismerése, hogy a hivatal os személy minőségének színlelése súlyosabb cselekményt valósít meg, mint az inkognitóban maradás szándéka. Ezért a rendőrtől elvárható, hogy feltegye a kérdést: mivel tudja igazolni az állítását Szabó Lukács? Az állítás helytállóságának ellenőrzése azért sem mellőzhető, mert a rendőrtől elvárható annak felismerése, hogyha a további közlés őt félrevezette, a hatóság félrevezetése megpecsételheti a bilincsben tartott személy igazmondásába vetett hitet. Miután a rendőrök a tőlük elvárható körültekintést elmul asztották, vállalták annak kockázatát, hogy ezzel megsértik a mentelmi jogot. Ez a kisebbségi vélemény. A bizottság egyértelműen állapította meg, hogy az emberi méltóságának és személyiségi jogainak megsértése miatt a belügyminiszter Szabó Lukács képviselő úrtól elnézést kért, ezért a fentiekre tekintettel a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság a mellékelt határozati javaslatot terjeszti a plenáris ülés elé, és engedjék meg, hogy azt röviden szintén ismertessem. Ennek szövege – és itt egy elgépelési h ibát megint javítani szükséges: "Az Országgyűlés elnökének felkérése alapján – Házszabály 64. § – a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megvizsgálta Szabó Lukács mentelmi ügyét, és megállapította, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem s értették meg, ugyanakkor sérelem érte az országgyűlési képviselő személyiségi jogait és állampolgári méltóságát, amiért tőle a belügyminiszter elnézést kért. Az Országgyűlés a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság jelentése alapján a fentieket tudomás ul veszi.'
