Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1338 A más ik, ami vezérelt bennünket az az, hogy a kiadások oldalán strukturált prioritásokat érvényesítsünk a különböző területeken, de ezek legyenek összhangban a bevételekkel, és a hiány ne haladjon meg egy épeszű, értelmes, még infláció nélkül finanszírozható mé rtéket. A kiadásoknál milyen strukturált céljaink voltak? Az első, nyilvánvalóan a foglalkoztatás, munkahelyteremtés, munkanélküliség kezelése. Az állam a maga korlátozott eszközeivel megpróbál ebben jobban részt venni, akár a foglalkoztatási alap finanszí rozásáról van szó, akár a szolidaritási alap költségvetési támogatásáról, akár a felhalmozási kiadásokról, akár pedig az elmaradott térségek egységes regionális alapjáról. A második az önkormányzatoknál a fejlesztés volt. Az önkormá nyzatok finanszírozási rendszere nagyon rossz, ezzel én egyetértek, ezt felül kellene vizsgálni, de nem hiszem hogy ezt november nem tudom hányadikán el lehet kezdeni, ez egy komoly munkát igényel. Mutatja ezt a rosszaságot az is, hogy rendkívül differenci ált a helyzetük, nem a jövedelemtermelő képességüktől függ az, hogy hogyan néznek ki, hanem az elosztási rendszertől elsősorban, s ennek az eredménye az, hogy sokan nyomorban vannak, ugyanakkor szédületes nagyságú betétet helyeznek el a bankrendszerben. Na gyon kiegyensúlyozatlan tehát a rendszer. De itt, a folyó kiadásoknál a fejlesztést és a felújítást céloztuk meg és nem a szinten tartást. A lakossági pénzbeli juttatások gyorsabban nőnek, mint a költségvetési kiadások, a központi költségvetésnél pedig nem milliárdokkal növeljük a kiadásokat, hanem három területen növeljük a kiadásokat, az igazságszolgáltatásnál most épül ki a jogállam jogrendje. Közigazgatási bíróság kell, ha kell, pénzbe kerül. A legolcsóbb megoldást választottuk, legalábbis Balsai úr ezt mondja nekem mindig. (Derültség.) A másik pedig a biztonság, a honvédelem, amit most nekem nem kell magyarázni, és a közbiztonság, amiben mindenki egyetértett ebben a Parlamentben, hogy növelni kell. Rendőröket veszünk, kérem szépen, a fejlesztésből, rend őröket, mert erre van szükség. A humán ágazatoknál pedig a felsőoktatást emeltük ki. Ezek tehát a prioritások. Rengeteg dolog lemaradt, illetve rengeteg dologra azt mondjuk, hogy van egy csomó elkülönített állami alap, azt kell finanszírozniuk az állami al apoknak, a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást, mondhatnék még mást, rengeteg külső forrás van, projektek kellenek, tehát így kell fellépni. Nagyon röviden még néhány dolgot. A privatizációs bevételeket beterveztük a költségvetésbe, s elég sokan berzenked nek ez ellen, hogy miért terveztünk be ilyen bevételeket. Az első dolog, amit szeretnék elmondani, hogy a privatizációs folyamaton az állam folyamatosan veszít. Veszít azért, mert a könyv szerinti érték és a piaci érték között óriási a különbség, tehát azt az államadósságot, amit megkaptunk, az könyv szerinti államadósság, a másik oldalon pedig piaci adósságcsökkentés áll vele szemben, privatizáció, no hát itt vesztünk. Vesztünk azért, mert ahogy kikerül az állami tulajdonból valami, még ha szűkítem a kedve zményeket, akkor is kedvezményekkel rendelkezik, tehát kevesebb befizetést teljesít a költségvetésnek. Végül vesztünk azért is, mert Magyarországnak nem a legjobb vállalatai vannak a világon, tehát nyilvánvaló, ha valamit privatizálnak, át kell alakítani, három év kell, mire felfut megint és tiszta, rendes profitot termel. Az egyik oka ez, ezért állítottunk be privatizációs bevételeket, mert nem akartunk adókat emelni, a másik oka, ha megnézzük a 92es költségvetést, tele van rendkívüli kiadásokkal. Rendkív üli kiadás a kárpótlás hármas törvényjavaslata, ami ide fog kerülni és 6 milliárd forintba, ez a életüket elvesztett és személyes szabadságukban korlátozottak részére szánt összeg, 6 milliárd forint. A világkiállítás nem tudom, még mennyi, majd ki fog derü lni. A BősNagymaros, amit itt a képviselő úr megemlített, de nem ebben a vonatkozásban, nincs még elszámolva, nem tudom, mennyi lesz; a szovjet csapatkivonás, és mondhatnám tovább. Végül, azt hiszem, hogy a privatizációs bevételek igénybevétele azért is j ogos, mert munkahelyteremtésre, foglalkoztatásra kívánjuk ezt fordítani, és azt hiszem, hogy ez a legolcsóbb
