Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF)
1326 költségvetési bevételeket a gazdálkodó szervezetek fizetési kötelezettségeinek hatékonyabb behajtásával érvényesítse a Kormány. A fizetési fegyelmet az állam nem érvényesíti, és ez a jelenség az ország egész gazdálkodásában, a magánszférában is érezteti hatását. Javaslatunk zátonyra futott a bizottságokban, mert amit a Kormány a tájékoztatókban jelez, azt, amikor megfogalmazásra kerülne és kötelezővé válhatna számára, már nem vállalja. Ugyanerre a sorsra jutott többi javaslatunk is, így az a törekvés, hogy nagyobb teret kellene engedni a helyi adópolitikának, vagy utalok a fogyasztási adóhoz kapcsolódó javaslatunkra, valamint arra az elképzelésre, hogy újabb államigazgatási szervet csak a meglévő államigazgatási szervek költségve tési kerete terhére lehessen létrehozni. De mint már mondottam, nemcsak ezek, hanem mindazon képviselői javaslat a bizottságokban megbukott, amelyik bővíteni szerette volna az irányelvek körét. Úgy tűnik tehát, hogy csak egy irányelv van és csak egy lehet, esszük, nem esszük, nem kapunk mást. Az viszont igaz, hogy ez az egy nagyon precízen van megfogalmazva. A határozati javaslat elfogadása esetén ugyanis a Kormánynak olyan, hangsúlyozom, olyan részletes költségvetési javaslatot kell benyújtania a szövegezé s szerint, állítólag kész is van, amelyben a hiány mértéke 60 – 80 milliárd forint, nem több, de nem is kevesebb, ennyi. 55 milliárd forint sem lehet, még véletlenül sem, ne is próbálkozzék vele senki. Mindezek után nyilvánvaló , hogy ezt az egy irányelvet önmagában nem érdemes támogatni, úgyis így lesz. Gondolják át kedves képviselőtársaim az általam elmondottak igazságát és talán módosító indítványok közül kiválasztva, megszavazva egyetkettőt, elfogadhatóvá lehetne tenni a hat ározati javaslatot, különösen akkor, ha például a Kormány szándéka is valóban az, hogy a lakosság adóterhei 1992ben ne növekedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim, dr. Török Ferenc! Én jól emlékszem, h ogy tegnap megadtam önnek a szót, csak ön a mai témához kívánt volna hozzászólni. (Derültség.) Ez most elhangzott. Köszönöm. Szólásra következik dr. Horváth József képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Horváth József (MDF) HORVÁTH JÓZSEF, D R. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajátos helyzetbe kerültem, amikor felszólalásra jelentkezem: olyan kérdéskörben kívánok szólni, amely negatív asszociációkat fog mindenkiben felidézni. A bős – nagymarosi vízlépcsőrendszerről van szó. S ami felszól alásra indított, az az, hogy ha most nem mondom el ezzel kapcsolatos észrevételeimet, akkor az egymondatos országgyűlési határozati javaslat nem fog módot adni arra, hogy beépítsen valamit is a Kormány ezekből a gondolatokból, amiket el kívánok mondani. A délelőtti Expovita miatt leszögezem: ígérem, hogy most Bős – Nagymaros ügye kapcsán nem az Expo mellett kívánok korteskedni. Felszólalásom a bős – nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó 1992. évi elégtelen finanszírozási tervet érinti. Természetesen nem a z erőmű építéséről kívánok szólni, hanem a járulékos beruházásokról és tevékenységekről, azokról, amelyek a Duna mellett élők sorsát nagy mértékben befolyásolják. A bős – nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházását egy adott időben, mint politikai kérdést, le l ehetett zárni, ez azonban nem jelentette azt, hogy a beruházás befejeződött. A megyék, az érintett települések nem kezdeményezői voltak a nagyberuházásnak, viszont az infrastrukturális fejlesztés vonatkozásában hátrányos helyzetbe kerültek a vízlépcsőrends zer építése miatti halasztások okán. Szükséges állami beruházás keretében, kormányfeladatként, a megváltozott helyzetnek megfelelően
