Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 2. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság és a Litván Köztársaság kapcsolatairól szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
14 végigjárja a három balti köztársaságot, és közölje a magyar Kormány álláspontját. És tettük ugyanezt augusztus 20a éjszakájától kezdve, amikor a világ vezető hatalmainak figyelmét arra hívtuk fel, hogy a Szovjetunióban végbemenő puccs nemhogy háttérbe szoríthatja, hanem előtérbe helyezi a Balt ikum kérdését, és ugyanígy nem boríthatja árnyékba Jugoszlávia problémáját. Ennek jegyében jelenthettem be augusztus 26án, itt az Országgyűlésen a megtett lépéseket, amelyek már beszámoló jellegűek is voltak megbízottunk jószolgálati útjáról, és meghívtuk a három köztársaság külügyminiszterét, és az a különleges megtiszteltetés ért bennünket, hogy Landsbergis elnök úr személyesen is el kívánt jönni a mai napra, amikor ma délután aláírjuk a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról szóló okmányokat. (Nagy tap s.) Az előterjesztést megtéve, úgy gondolom, nem igényel különleges indokolást. Mi egyrészt a nemzetek önrendelkezési jogából indulunk ki, másrészt abból a tényből, hogy a Ribbentrop – Molotovpaktumot a szuverén magyar állam soha nem ismerte el. (Taps.) Enn ek következtében mi a kényszerűen megszakadó diplomáciai kapcsolatot helyreállítjuk a három köztársasággal. A két világháború között – és nem kívánnék most különböző politikai értelmezésekbe, politikai vitákba és magyarázatokba bocsátkozni, de szeretném ha ngsúlyozni, hogy független államként – a három állam és a magyar állam egymással nemcsak diplomáciai kapcsolatot, hanem jó kapcsolatot tartott fenn. Ugyanígy nem kívánok a messze múltba visszatekinteni, és jelezni azt, hogy milyen történelmi kapcsolatok ál lottak fenn a Baltikum térségétől ide, a Kárpátmedencéig terjedő térségben. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy nemcsak a Kormány, hanem az egész magyar Országgyűlés, valamennyi parlamenti párt és a magyar nép nevében egységesen juttatom kifejezésre óhaju nkat: a diplomáciai kapcsolat helyreállítását. Legyen szabad ugyanakkor megjegyeznem azt, hogy a magyar Kormány változatlan körültekintéssel, változatlanul minden információ és tájékozottság megszervezésével folytatja tovább külpolitikai irányvonalát, amin él a megadott elvek az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a nemzetek önrendelkezési joga és a stabilitás reálpolitikai kívánalma jól összeegyeztethetők. Biztosak vagyunk abban, hogy a balti államok tevékeny részt vállalnak az európai együttműködésben és a s tabilitás megteremtésében. Kiegyensúlyozott, az európai érdekeket szem előtt tartó politikánkat folytatni fogjuk; határozottan óvunk minden felelőtlen lépéstől, amely arra irányulna, hogy a Szovjetunió keretében lévő köztársaságok nehézségeit kihasználva b árki is nehezítse vagy bizonytalanná tegye térségünket. Üdvözöljük Oroszország, Ukrajna, Belorusszia törvényesen választott parlamentjeinek döntését a függetlenségről, és kapcsolatainkat ennek figyelembevételével alakítjuk. A felelős, józan politizálás kül önösen fontos most, amikor térségünk egyes alrégiói a gazdasági összeomlás határán állnak, némely fegyveres testületek egyes országokban kísérletet tesznek a közvetlen politizálásra – amire volt alkalmunk már rámutatni a párizsi csúcsértekezleten – , és ami kor agresszív, expanzív nacionalizmusok és más szélsőségek is jelentkeznek. A Magyar Köztársaság stabil viszonyaira, parlamenti demokráciájára, kiegyensúlyozott külpolitikájára támaszkodva, a jövőben is együttműködik az európai államokkal, közöttük Észtors zággal, Lettországgal és Litvániával, és biztosak vagyunk benne, hogy az egységes Európa valamennyi itt élő nemzetének közös otthona lesz. Ennek jegyében ajánlom elfogadásra a tisztelt képviselőtársaimnál ott lévő országgyűlési határozatot, és ennek szelle mében köszöntöm megjelent tisztelt vendégeinket. Magyarország célja, feltétlen érdeke, hogy folytassa ezt a külpolitikát, amely magában foglalja az európai egység gondolatát, magában foglalja a transzatlantizmus gondolatát és a szomszédos országokkal és a térség egészével való jó viszonyunkat. Ennek befejezéseként annyi bejelentést szeretnék még tenni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a szlovén, a horvát külügyminiszterrel, illetve a macedón elnökkel folytatott múlt heti megbeszélést
