Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
1273 SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság a napirenden lévő törvénytervezetet megvitatta és természetesen a vélemények megoszlottak, de a vé gső döntésnél a többség végül is úgy döntött, hogy a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találja. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke. Felszólaló : Dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy az emberek túlnyomó többsége ma Magyarországon örülne, ha népünkhöz méltó világkiállítást rendeznénk 1996ban és büszke lenne arra, ha az sikert hozna. Megvallom, én is közéjük tartozom. (Szórványos taps.) Megértem azokat a vállalkozókat is, akik a világkiállításban jó befektetési lehetőséget, növekvő megrendeléseket, üzletet l átnak és mélyen átérzem azoknak az embereknek a gondjait, akik az őket fenyegető munkanélküliség helyett új munkalehetőségekben reménykednek. A világkiállítás megrendezése azonban nemcsak érzelmek és nemcsak egyes rétegérdekek kérdése. Olyan össznemzeti üg y, amely bátor, de megfontolt kezdeményezést, erőforrásainkat mozgósító összefogást, magas szintű együttműködési készséget és nem utolsó sorban a nemzetgazdaság realitásainak sokoldalú mérlegelését igényli. Magánemberként ezek az érzéseim. Ugyanakkor mint az Állami Számvevőszék elnöke, tudom, hogy az általam vezetett intézmény érzelmekkel nem foglalkozhat. A számvevőszékek politikai döntéseket általában nem minősítenek. Döntés után vizsgálják az állami pénzek törvényes, hatékony felhasználását. Nekünk azonb an törvényben előírt kötelezettségünk, hogy véleményezzük a jelentős állami kötelezettségvállalással járó kormányprogramok tervezett költségeinek és azok finanszírozhatóságának megalapozottságát, az állami költségvetés valószínűsíthető kockázatvállalásaina k határait. Az Expoelképzelések véleményezése elől tehát az Állami Számvevőszék nem térhetett ki. Látásmódunkat pedig az állami költségvetés és a nemzetgazdaság érdekeinek, a döntés garanciális biztosítékainak szem előtt tartása jellemzi. Ilyen szempontbó l kívánok néhány gondolatot fűzni a világkiállításról benyújtott törvényjavaslathoz, írásban tett véleményünkhöz. Mindenekelőtt tájékoztatom Önöket arról, hogy a világkiállítással kapcsolatos döntéselőkészítési munkát a Számvevőszék megalakulása óta figye lemmel kísértük. Ennek során a döntéselőkészítő anyagokban jelzett fejlesztési költségek realitására, a javasolt finanszírozási módok megalapozottságára és az állami költségvetésre háruló terhek feltárására koncentráltunk. A döntéselőkészítés korábbi sza kaszaiban viszonylag zavartalanul végezhettük ezt a munkát. A világkiállítás programirodája általában megfelelő időben rendelkezésünkre bocsátotta a döntések megalapozását szolgáló dokumentumokat. Így lehetőségünk nyílt arra is, hogy az országgyűlési bizot tság részére készített szakvélemények tervezeteit a javaslatok kidolgozásáért felelős szervekkel még a benyújtás előtt megismertessük, illetve az eltérő véleményeket ütköztessük, s ha mi tévedtünk, akkor korrigáltuk álláspontunkat. Gondolataink, észrevétel eink közül jó néhány, mint például az előre nem látható úgynevezett vis maior helyzetekre való felkészülés igénye, úgy tűnik, meghallgatásra talált. Az egyeztetés lehetősége az Országgyűlésnek szeptember 30án benyújtott törvényjavaslat esetében azonban ne m volt meg. A törvénytervezetet és megalapozó dokumentációját annak benyújtása után kaptuk meg. Így két lehetőségünk maradt. Az egyik: tájékoztatjuk az Országgyűlést arról, hogy nem kaptunk módot a Számvevőszék törvényes kötelezettségének teljesítésére. A másik: megfeszített munkával áttekinteni a törvényjavaslat terjedelmes dokumentációját és közérthető, szöveges formába önteni azokat a többhónapos munka során kiérlelt és ma is időszerű gondolatokat, amelyeket az ügy szempontjából fontosnak tartunk. Mivel bennünket ebben az ország egésze számára nagy fontosságú ügyben a döntéshozók munkájának segítése és nem a felelősség áthárítása vezérelt, felelősen csak az
