Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
1267 (Szórványos taps.) Köszönöm. Ha ennek netán ellenkezője tapasztalható önkormányzati szinten, ez nem írható az Expo rovására. (Taps. Zaj a bal oldalon.) Az államilag garantálandó, szűkített Expoprogram 1991es áron 50 milliárd, folyó áron 90 milliárd forint. A költségvetési hozzájárulás, a megajánlott szponzorálási hozzájárulások, valamint a végleges utóhasznosításra megépített épületekből és az ingatlanvállalkozásokból származó bevételek egésze az Expo létreho zatalán és üzemeltetésén túlmenően jelentős budapesti infrastrukturális fejlesztéseket is finanszírozhat. A pénzügyi folyamatokra való előrejelzéseket nemzetközi cég készítette. Az eddigi szándéknyilatkozatok nem az ország hitelállományát növelnék. Az Expo finanszírozási minimumát messze meghaladó részük tekinthető hitelesnek, de e nyilatkozatok természetesen nem kötelező érvényű ajánlatok. Nem lehet senki számára meglepő, hogy az Expo körüli fővárosi ellenállás és általános bizonytalanság légkörében külföl di vállalkozóktól sem várható el a magyar félnél határozottabb elkötelezettség. Mint minden vállalkozásnak, természetesen az Expo – nak is vannak kockázatai. Ezek mértékét azonban a megvalósíthatósági tanulmány a tisztelt Ház elé tárta. Tisztelt Országgyűlés ! Az infrastrukturális és pénzügyi természetű nehézségek, nézeteltérések, gondok és kockázatok tényleges nagyságrendje utal az Expoval szembeni ellenállás valódi természetére. A Kormány mindig is egyhangú "igen"ére a főváros, bár váltakozó határozottságga l és lemorzsolódó többséggel, de végül is "nem"mel válaszolt. A Kormány számára azonban a fővárosi "nem 'akkor is elutasítást jelent, ha a "nem"mel szavazó többség az utóbbi időben hat, illetve egy főre zsugorodott. A Kormány az elmúlt tíz hónapban ismét elten hangsúlyozta, hogy csupán a főváros aktív közreműködésével vállalhatja az Expo megrendezését, hiszen ennek hiányában elhúzódó viták, eljáráslassítás mindmegannyi lehetőséget kínál az Expo meghiúsítására. A július óta folytatott tárgyalásokkal a Kormá ny időt és lehetőséget kívánt nyújtani a fővárosi önkormányzatnak konstruktívabb együttműködés kialakítására. Ennek hiányában és az Expo társadalmi elrendezésénél abból indulhat ki, hogy a párizsi egyezmény jegyzőkönyve a rendező ország kormányának kompete nciáját és felelősségét emeli ki. Nemzetközi szabály tehát, hogy a világkiállítás megrendezése során a Kormánynak kell gondoskodnia az egyezmény rendelkezéseinek, valamint az egyezmény alkalmazása érdekében kiadott jogszabályoknak a betartásáról. A jelenle gi helyzetben az Expo lemondása akkor kerülhető csak el, ha a Parlament az ország hosszú távú érdekeinek figyelembevételével, kétharmados többséggel, bizonyos önkormányzati jogok felfüggesztésével, elvonásával vagy korlátozásával hozza meg az Expotörvényt ervezetet támogató döntését. Így például módosítást igényelhet az önkormányzati törvény és a fővárosi törvény. Természetesen mindkettő kétharmados többséggel. Ilyen döntés egyrészt a fővárosi önkormányzat számára is kötelező érvényű, másrészt megteremti a gyorsított végrehajtás feltételeit és lehetőségét. A kialakult helyzetben a végrehajtás valamennyi garanciája és kötelezettsége – miként a törvényjavaslat is megfogalmazza – a Kormányra hárul. A javaslat 4.§a megfogalmazza, hogy a világkiállítás rendezője a Kormány költségvetési szerve, a Világkiállítási Programiroda. Bár az Expo megvalósítására gazdasági társaság alakul, a végrehajtás felelőssége a rendező szervre, illetve az államra hárul. Feszítő határidőink következtében a Kormány csak akkor vállalhat felelősséget, ha rendelkezik a feladat végrehajtásához szükséges eszközökkel. A gyors megvalósítás egyik alapfeltétele az ingatlanok egyértelmű tulajdonjogi helyzetének a kialakítása. A végrehajtásért felelős szervezetnek kell rendelkeznie a tulajdon érték esítésének, vállalkozásba vitelének jogával és lehetőségével, hiszen a jog korlátozása ellehetetlenüléshez vezethet. Ezért intézkedik a törvényjavaslat az ingatlanok tulajdonjogának, kezelői jogának, használati jogának az állam javára történő megszerzésérő l, illetve megtartásáról. Ezért nem kerülhetnek az 1990ben XXXIII. törvény által érintett ingatlanok az önkormányzat tulajdonába. A világkiállítás felépítése, megrendezése és lebonyolítása más országok példájához hasonlóan sajátos
