Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HALDA ALÍZ (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ)
1263 Csurka László . (közbeszólások) . vagy Csurka István – bocsánatot kérek – vádja tehát nem felel meg a valóságnak. A kérdés csupán az, hogy akkor miért mondta azt, amit mondott. Elsősorban az a feltevés kínálkozik , hogy az '56os forradalom védelmezőjének szerepében kívánt fellépni, ami dícséretes dolog is, ha a forradalmat valóban sérelem éri – most azonban nem érte sérelem. A második feltevés az, hogy Csurka Lá. Csurka István egyszerűen teret akart engedni a rádi ó elleni haragjának, amelyet – mint arra már többször finoman célzott – nem szeret szívből, igazán. Azt végképp nem lehet érteni, hogy hogy került ebbe az ügybe a 168 óra ügye, mert a legagyafúrtabb okfejtéssel sem lehet semmiféle összefüggést találni a Me ster Ákosféle kft és az 1956os forradalom ügye között. Én azt gondolom, a Parlament nem arra való, hogy egyéni indulatainknak adjunk hangot az ország közvéleménye előtt – különösen nem, valótlan tények alapján. Minthogy a vád itt hangzott el, én úgy gond olom, hogy kötelességünk megkövetni a rádió dolgozóit, akik nemcsak. (zaj, felzúdulás a jobb oldalon) . akik nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is teljesítették a kötelességüket. (folyamatos zaj) ., a műsorok ügyszeretetről. (az Elnök csenget) . é s lelkiismeretes munkáról tanúskodtak – nem tudom, hogy hallottáke ezeket. (Közbeszólások a jobb oldalról: Hallottuk.) ELNÖK (Szabad György) : Csendet kérek! (Közbeszólás a jobb oldalról: Az a kérdés, mi a "lelkiismeretes' .) HALDA ALÍZ (SZDSZ) Végezetül azt szeretném elmondani, és ezt nemcsak Csurka István hozzászólása, hanem az utóbbi időben tapasztalható számos jelenség mondatja velem, hogy az '56os forradalmat méltatlan dolog viszályszításra használni. Már csak azért is, mert ha valamikor történelmünk során, akkor 1956ban egy akaraton volt a nemzet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak rendkívüli ügyben, napirend előtti felszólalást kért Horváth Vilmos képviselőtársunk, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Napirend előt ti felszólaló: Horváth Vilmos (SZDSZ) HORVÁTH VILMOS (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Napirend előtti felszólalásom témája Horvátország diplomáciai elismerése. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kérdés meg ítélésében a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontja megegyezik a többi parlamenti pártéval. Jómagam, mint horvát nemzetiségű képviselő, a Magyarországon élő horvátok kérését kívánom tolmácsolni a Köztársaság Kormánya felé, a tisztelt Ház színe előtt. Úgy vélem, sem a magyarországi horvátokat, sem személy szerint engem nem illethet a türelmetlenség, az önmérséklet hiányának vádja. Valamennyien tudjuk, tisztelt Képviselőtársaim, hogy Magyarország déli határainál, Horvátországban immár nyolc hónapja egy k is nép vívja hősies, ám egyre inkább kilátástalannak tűnő harcát az önállóságért, a szabadságért. Egy olyan nép, amelynek évezredes történelme alatt sorsa hosszú évszázadokra összefonódott Magyarország sorsával. Magyarok és horvátok békésen éltek együtt év századokon át, s békésen élnek most is mind Horvátországban, mind Magyarországon. ZrínyiZrinszki és FrangepánFrankopán, vagy éppen szülővárosom, Kőszeg hős várvédője, Jurisics Miklós horvátok voltak és büszkeségei mindkét nemzetnek. A közös történelmi mú lt, Horvátország tradíciói, a nyugati civilizációs hatások egyaránt a modern Európába való visszatérésre predesztinálják a horvát nemzetet. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele Horvátország diplomáciai elismerése! (Hosszan tartó nagy taps.)
