Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
1244 Tisztelt Országgyűlés! A szavazatok összeszámlálása után fogom ki mondani a határozatot. Jegyző képviselőtársaim összesítik a szavazatokat, és az eredményt meg fogják állapítani. A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron kö vetkezik a befektetési alapokról szóló törvényjavaslat határozathozatala. (Mozgolódás, zaj.) Kérem képviselőtársaimat, hogy maradjanak a helyükön, mert határozathozatal következik. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 2696os számon került benyújtásra. A módosító javaslatokról együttes jelentést nyújtott be a költségvetési, az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság 3260as számon, illetve kiegészítő jelentést nyújtottak be 3414es számon. Határozathozatalunk során az alapjelentés sorrendjét követjük. Em lékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a részletes vitát követően dr. Botos Katalin tárca nélküli miniszter jelezte, hogy a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót dr. Botos Katalin tárca nélküli miniszter a sszonynak. Kérem! Dr. Botos Katalin tárca nélküli miniszter válasza BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat tervezetének parlamenti vitái visszaigazolták, hogy a hazai gazda ságnak, a tőkepiacnak szüksége van e törvény megalkotására. A gazdaság átalakításának, működtetésének és fejlesztésének tőkeigénye elengedhetetlenné teszi a magánmegtakarítások ösztönzését, az új, vonzó befektetési alternatívák felmutatását. A tőkepiac és a tőzsde pedig nem működhet megfelelően a körültekintő, stabil szabályozás keretein belül tevékenykedő intézményi befektetők nélkül. A törvényjavaslat konstruktív légkörű vitái jól mutatták, hogy milyen nehéz megfelelni a jelenlegi átmeneti gazdaság által meghatározott követelményeknek. A befektetési alapok létrehozatalát, működését úgy kell jogi keretek közé foglalnunk, hogy közben tekintettel kell lennünk a még csak fejlődésének, kialakulásának különböző stádiumainál tartó tőkepiacunkra, értékpapírpiacun kra, a fejletlen telekommunikációs és informatikai infrastruktúrára, a csak most kiépülő, újra épülő gazdasági információs rendszerre. Úgy kell tehát építenünk a jelenlegi, sokszor igen hiányos alapokra, hogy közben kéthárom évvel előre is tudjunk gondolk odni. Ez az oka annak, hogy – bár a törvényjavaslat rendelkezései a befektetési alapok működésének és szabályozásának elemzése alapján a nemzetközi gyakorlatban kialakult és általánosan elfogadott szabályozás irányába mutatnak – átmeneti rendelkezések beik tatásával kénytelenek voltunk, a jelenlegi realitásokat tudomásul véve, a biztonsági szabályozást némileg módosítani. (Zaj.) Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök csenget.) Hiába építenénk olyan gyönyörű épületeket, amelyeknek nem akadna lakója – hát, éppen így nincs értelme az elméletileg optimális, ám a gyakorlatban alkalmazhatatlan törvényi szabályozásnak sem. A különböző országok tőkepiaci intézményrendszerét ismerő szakértők körében élénk vitát váltott ki – és ezek a viták a bizottsági üléseken is megje lentek – , hogy hazai pénzügyi rendszerünk univerzális vagy specializált pénzintézeti modellt kövessene. Ez a befektetési alapok szabályozásával kapcsolatban annak a kérdésnek az eldöntését igényelte, hogy a pénzintézetek, illetve a bróker cégek foglalkozh assanake saját nevükben befektetési alap kezeléssel, vagy pedig e tevékenységet csak kizárólag a befektetési alap kezelési tevékenységet végző menedzser cégek végezhessék.
