Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - VARGA ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. a törvényjavaslat előterjesztője:
1234 amely a merénylet meglepetésével ért. Az egyértelműség kedvéért m ost jegyzem meg, hogy egyetlen előterjesztői összefoglaló hangzik el. Amint ismeretes, a törvényjavaslatnak az a célja, hogy megnyissa a büntetés lehetőségét az 1944. december 21e, az ideiglenes nemzetgyűlés első ülésnapja és 1990. május 2a, a szabadon választott új magyar Parlament első ülésnapja közötti időben elkövetett szándékos emberölésnek vagy hazaárulásnak minősülő cselekmények miatt, melyekkel kapcsolatban az állam politikai okból nem érvényesítette büntető igényét. Egyértelműen az állam által vagy az állam érdekében mások által elkövetett főbenjáró bűntettekről van szó. Milyen nemzetközi közegben döntünk? Németországban követelően erős az igény az igazságtételre. Az első perek már zajlanak. A német kormányfő hangsúlyosan szólt a felelősségre vonás szükségességéről. Az egykori pártállam népirtással vádolható vezetői ellen sokan követelik, hogy az elévülés kezdő időpontja a berlini fal lebontásának napja legyen. Lengyelországban olyan törvénytervezetet dolgoznak ki – amely egyébkén t rendelkezésünkre áll tervezet formájában – , amely lehetővé tenné a felelősségre vonást oly módon, hogy a Lengyel Munkáspárt egykori tagjai – hangsúlyozom: a Munkáspárt tagjai! – tízévi időtartamra nem vállalhatnak közéleti szerepet, tisztséget; elkobozzá k jogtalanul megszerzett javaikat; elesnek a tulajdonátalakítással szerzett előnyöktől. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága illetve Intézete az igazságügyminiszter közvetlen felügyelete alatt működve feltárja mind a náci, mind a sztálini, kommunista bűntetteke t, amelyeket a lengyel állampolgárok ellen követtek el. A bizottság tagjai a tudomány képviselői, a mártírmúzeumok szakértői, az igazságszolgáltatás képviselői, a különböző társadalmi szervezetek, mindenekelőtt az ellenállók és az üldözött személyek érdekk épviseleti szervezetei. A szerv feladatait nyomozó irodák, a levéltár, tudományos kutató intézet segíti, sőt, területi bizottságai is működnek. A sztálini bűntettek és más, politikai okok miatt 1944 és 89 között nem üldözött bűncselekmények üldözéséről szó ló törvény tervezetének második cikke szerint: a büntethetőség elévülése a törvény életbe lépésével veszi kezdetét, ha a bűntettet 1944 és 89 között politikai okokból nem üldözték, nem indítottak büntető eljárást, vagy azt ok nélkül megszüntették. Tehát va lamennyi bűntett büntetendővé válik, kivéve a háborús és népellenes bűntetteket és a népirtást, amelyek eddig is büntethetők voltak. Mi a helyzet a Cseh és Szlovák Köztársaságban? A szövetségi parlament elfogadja azt a törvényt – elfogadta, múlt időben – , amely kimondja, hogy a belügyi szervek egykori dolgozói, a kommunista pártapparátus függetlenített alkalmazottai – járási párttitkárig – , az egykori népi milícia – az ottani munkásőrség – tagjai öt évig nem tölthetnek be bizonyos közéleti tisztségeket. Ez alól kivételt képeznek a választás útján betöltött tisztségek, mint például az országgyűlési képviselői munkakör. A törvény következtében várhatóan általános őrségváltás következik a cseh és szlovák közélet számtalan posztján – ezt jövendöli a londoni Eco nomist és a Financial Times kommentárja, amelyik egyértelműen pozitív fejleménynek tekinti a törvényt, feltételezve a korrekt és tisztességes végrehajtást. Ha nem is maradunk el, azzal sem dicsekedhetünk, hogy nagyon elöl járnánk a tág értelemben vett igaz ságtételt tekintve. Nyilvánvaló, hogy a most tárgyalt törvénytervezet csupán egy szelete annak a nagy területnek, amely az "igazságtétel" szóval jellemezhető. A következőkben megkísérlem, hogy választ adjak azoknak, akik bosszúállásról vagy boszorkányüldöz ésről beszélnek. A boszorkányüldözés nem létező bűnök miatt való igazságtalan üldözést jelent, a bosszúállás pedig aljas indokból, általában kegyetlenül és igazolhatatlanul végrehajtott megtorlást jelent. Mi egyiket sem akarjuk. Ez a törvény nem erre a cél ra készült. Amikor egy önkényuralmi állam bosszúhadjáratot és megtorlást indít polgárai ellen, erre megtalálja az eszközöket, azt meg tudja tenni ilyen törvény nélkül is. Meg tudja teremteni a törvényes eszközöket önkényéhez.
