Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - MÁDAI PÉTER (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
1231 El fogom rendelni a szavazást természetesen, hiszen ez is egy ügyrendi javaslat, és az ügyrendi javaslatnak helyt kell adnunk. Kérem, egy pillanat. – de szeretném fölhívni a figyelmet, nehogy félreértés legyen, hogy nemcsak ellenzéki képviselők kívántak még s zólni, hanem kormánypárti képviselők is. Újabb határozathozatal következik. Zétényi Zsolt javaslatát teszem fel szavazásra, miszerint nyissuk meg újból a vitát. Határozathozatal következik. Ki kívánja a vita újra megnyitását? Aki igen. (zaj) kérem, még nem , hadd mondjam végig a kérdést: aki a vita újrafolytatását kívánja Zétényi javaslatának megfelelően, "igen"nel szavaz, aki ellenzi, "nem"mel. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a véleményt nyilvánítók közül 129en "igen"ne l, 82en "nem"mel szavaztak, 40en tartózkodtak, tehát a vitát újra megnyitom. Szólásra következik az eredeti jelentkezések sorrendjében Mádai Péter a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Mádai Péter (SZDSZ) MÁDAI PÉTER (SZDSZ) Tisztelt Eln ök Úr! Képviselőtársaim! Ígérem, hogy rövid leszek. Majd a szavazásnál nyilvánítok véleményt Zétényi képviselőtársam javaslata fölött, azonban köszönöm, hogy ezt a lehetőséget megadta még sokunknak. Ma, amikor bejöttem a Házba, én is láttam azt a hatalmas fekete lobogót, ami kint van, és emlékeztem arra, hogy 35 éve, november 4én ebben a házban feltehetőleg egy ember volt, aki képviselte a legitim magyar hatalmat – és ez Bibó István volt. És elgondolkoztam azon, hogy itt, délután ebben a vitában ez az embe r, akire olyan sokat hivatkozunk: hogy fogalmazott volna? Ez az ember, akinek erkölcsi és fizikai bátorsága volt nem elmenekülni – ezzel senkit nem minősítek – , hanem az orosz tankok árnyékában és szovjet csizmák közellétében megfogalmazni azt, hogy mit ak ar a magyar nép, hogy mit akar az ország. Anélkül, hogy – nem vagyok jogász, csak gazdasági ember – belemennék a jogi vitába, tessenek nekem megengedni, hogy összesen két mondatot olvassak egy 1981ben, a forradalom 25. évfordulóján megjelent, az emigráció ban a forradalmat ébren tartó munkából – két mondatot egy kiváló szerzőtől, és ez pedig így szól: "Tanulmányunkban először is azt szeretnénk bebizonyítani, hogy az '56os magyar forradalom szociális feszültségek következtében robbant ki, és az ipari munkás ság vezető szerepet játszott a felkelésben, illetve az azt megelőző és az utána következő időszakban. Megítélésünk szerint a munkásság független tevékenysége volt a forradalom legjellegzetesebb vonása, és autonóm szervezeteik, a munkástanácsok voltak a for radalom legfontosabb alkotásai." Nagyra becsülöm azt, hogy emlékezünk 35 év után, de mintha erről megfeledkeztünk volna, és miután részletes vita van, engedtessék meg, hogy egy el nem hangzott módosító indítványhoz tegyek föl két kérdést: Vajon most, amiko r ünnepeljük a 35. évfordulót és azt a sok ezer embert, aki elesett a harcokban, vagy utána nyomorult lett, és ma 15 – 20 négyzetméteren él, és ezt a forradalmat itt is éli, belül, és a helyzete nagyon nehéz lett – elsősorban azt várja tőlünk, hogy visszamen őleges hatállyal egy törvényt alkossunk. Nem azt várjae másfél év után egy szabad parlamenttől és egy kormánytól, hogy az ő sorsán javítson? Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Réti Mikló s a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Réti Miklós (MDF) RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak kétperces reagálásra kértem szót. Kulin Ferenc nagyrabecsült képviselőtársamnak a módosító indítványával kapcsolatos megjegyzéséhez fűznék néhány gondolatot.
