Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Személyi javaslatok: Új bizottsági tagok megválasztása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
116 romlása nem szűnt meg, sőt, azok a cégek, amelyek korengedményes nyugdíjba küldték dolgozóikat, akut fizetési gondokkal küzdenek. Ez az 1990. é vben a társadalombiztosítás számára közel félmilliárd forint ellentételezés nélküli többletkiadást jelentett. A helyzet azóta bizonyos értelemben megváltozott, hiszen a Kormány nemrég olyan intézkedést hozott, mely szerint a társadalombiztosításnak vétójog a lehet ezen a téren. Viszonylag megnyugvással töltötte el az országot a kiemelt nyugdíjak rendezésének az ügye is. Ez lényegében csak pár ezer embert érint, azokat, akik elsődlegesen politikai karrierjük miatt részesültek az átlagostól eltérő nyugdíjban. Az e téren tett intézkedések elindították azt a folyamatot, amelyet a Parlament célul tűzött ki: a politikai vagy a kiemelkedően magas és a társadalom számára rendkívül hasznos tevékenységet kifejtők ne a társadalombiztosítás terhére, hanem az állami költs égvetés terhére részesüljenek kiemelkedő munkájuk eredményeként elismerésben. Más szavakkal: a Kormánynak és az állami költségvetésnek legyen gondja, milyen aktuálpolitikai megfontolások alapján kiket részesít pénzbeni elismerésben. Ugyanezt szeretnénk elm ondani azzal kapcsolatban is, hogy a társadalombiztosítás a jövőben ne csupán szemlélője legyen az eseményeknek, hiszen ellenőrzési jogköre még nem nagyon volt, ami sajnos egy téves felfogás eredményeként alakult ki, hanem legyen meg a lehetősége akár egye s területek szigorú megbüntetésére is, például amikor a kórház vagy az orvos visszaél a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokkal vagy a pénzügyi támogatásokkal. A társadalombiztosítás költségvetése tehát egy várható vagy egy lezajlott állapoto t tükröz. A számok mögött vitalitás húzódik, amelyet tartalommal kell megtölteni. Ez a tartalom nem csupán az állampolgárok vagy egyes egészségügyi intézmények jogait testesíti meg, hanem kötelezettségeit is: ami az állampolgárnak vagy az intézménynek köte lesség, az a társadalombiztosítás szervezetének kogens joga, amelyet a törvény keretein belül érvényesítenie kell, ha tetszik, ha nem. Ugyanúgy fordítva is igaz: ami az állampolgároknak, az intézményeknek joga, az a társadalombiztosításnak kötelezettségévé lép elő. Egy helyesen összeállított költségvetés tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyeket az egyik félnek is és a másik félnek is teljesítenie kell, amely alól felmentés nem adható. Nem feledhetjük, hogy a társadalombiztosítással jogviszonyban nemc sak azok az emberek állnak, akik járulékot fizetnek, hanem a nyugdíjasok, járadékosok, családi pótlékban részesülők, a munkáltatók, a társadalombiztosítás által támogatott intézmények, nem utolsósorban a társadalombiztosítás szervezetei is. Éppen ezért val amennyiünk érdeke, hogy a társadalombiztosítás költségvetése ne deficites legyen, hanem legalább annyi, amennyi elegendő az alapvető funkciók teljesítésére. Ha a társadalombiztosítás többet költ, mint amennyit megtermel, akkor a jövőnket fogyasztjuk el. Ez viszont senkinek sem lehet célja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. A vita folytatására várhatóan következő ülésnapunkon kerül sor. Személyi javaslatok: Új bizottsá gi tagok megválasztása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most személyi javaslatok következnek. A délelőtti bejelentést kiegészítendő közlöm, hogy Kis Zoltán képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségéből a bizottsági tagságáró l szeptember 30i hatállyal mondott le. Tehát szeptember 30áig még betölti tisztségét a költségvetési bizottságban. Dr. Füzessy Tibor képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője jelezte, hogy a parlamenti pártoknak a parlame nti bizottságokkal kapcsolatos előzetes megegyezése értelmében a kulturális bizottságba dr. Ugrin Emese helyére Kovács Gábor képviselő urat jelölik.
