Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
86 A megyei munkaügyi központok élén álló igazgatók kinevezése a foglalkoztatási törvény értelmében, az 1991. évi IV. törvény 52es szakaszának értelmében a munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozik. A munkaügyi miniszter ezen fela datát akként gyakorolja, hogy a döntést megelőzően kikéri a megyei munkaügyi tanácsok előzetes véleményét. Ezen túlmenően más jogszabály alapján, ugyancsak a döntést megelőzően ki kell kérni a miniszternek a köztársasági megbízottak véleményét is. Szolnokb ól, JászNagykunSzolnok megyéből hét pályázat érkezett. A hét pályázatot az előbbi jogszabályi kötelezettségnek megfelelően, beérkezését követően a Munkügyi Minisztérium visszaküldte a megyei munkaügyi tanácshoz annak érdekében, hogy az előbb említett elő zetes véleményezési jogát gyakorolhassa. Hangsúlyozom: hét pályázatról volt szó. Ennek az időpontja ez év április 8a, amikor – április 8án – a megyei munkaügyi tanács kézhez kapja tehát a hét pályázati anyagot azzal, hogy előzetes véleményt nyilvánítson. Kértük, hogy ezt a feladatot április 21éig, vagyis két hét alatt legyenek szívesek végigcsinálni. Én azt gondolom, hogy az előzetes véleményezés körülbelül azt jelenti, hogy minden egyes pályázóról objektíven, pusztán tárgyi tudása alapján valamilyen mód on véleményt nyilvánítok. Nos, a megyei munkaügyi tanács részéről nem ez történt. A megyei munkaügyi tanács hanyag eleganciával a hét pályázóból hatot garantáltan meg sem hallgatott, a hetedik az említett Szabóné, akivel kapcsolatban feltételezem, minthogy Szabóné megbízott igazgatóként dolgozik mind a mai napig, közvetlen napi munkakapcsolatban állnak, tehát az ő vonatkozásában a személyes ismerettség adott volt. A másik hat pályázó vonatkozásában komoly kételyeim támadtak, minthogy meghallgatásukra nem ke rült sor. Ezt a megyei munkaügyi tanács sem vitatja, sőt kifejezetten leírja, sőt egy közös fél mondattal utal arra, hogy ugyan nem hallgatta meg őket, de információkat szerzett az egyéb pályázókról. Fölmerült bennem a kérdés, hogy vajon milyen módon törté nhetett az információk szerzése, tekintettel arra, hogy a megyei munkaügyi tanács egy ilyen procedúra után egy másfél oldalas átiratban nem véleményt küldött számomra, hanem egy igen kategórikus ajánlást, amely ajánlásban egyedül Szabónéval foglalkozik, se nki mással nem. Szabónéval viszont terjedelmesen, leírja összes érdemeit. Ezzel nem is volt bajom. A gondom ott kezdődött, mivel véleményt kértem, a másik hatról, ha rossz volt a vélemény, akkor rossz véleményt kellett volna írni, de semmiféle vélemény nem jött. Ezek után úgy ítéltem, hogy ez a fajta előzetes véleményadás nem egészen véleményadás, hanem egy meglehetősen drasztikus ajánlás. Ezt az ajánlást pedig én nem tudtam beilleszteni abba a döntési folyamatba, amelyben azon a helyen egy előzetes vélemén yt vártam. Ugyanis a jogszabály annakidején azért került így megalkotásra, hogyha véleményeket kap a döntéshozó, korrekt véleményeket, akkor ezekre alapozottan esetleg döntést tud hozni, mint ahogy volt szíves az interpelláló képviselő utalni rá – ezt 15 e setben tudtam is használni. Sajnos, ebben az esetben az előbb említett okok miatt ez használhatatlan volt számomra. Az pedig, hogy a megyében mennyire volt egybecsengő a különböző vélemény, arra vonatkozóan, hogy kit kell kinevezni a megyei munkaügyi közpo nt igazgatójává, szabadjon utalnom a köztársasági megbízott véleményére, aki valóban véleményt küldött, és még csak meg sem említette Szabóné nevét – hadd ne mondjam, egészen más név szerepelt a köztársasági megbízott úr által alkalmasnak ítélt személyként . Ezek után bennem a bizonytalanság, hogy úgy mondjam, teljessé vált, és azt gondoltam, hogy ezt a bizonytalanságot egy módon zárhatom ki, ha új pályázat kiírásáról döntünk. Ez történt. Ezek után rám valóban a döbbenet erejével hatott az a hisztérikus reag álás, ahogyan azt a helyi SZDSZszervezet megkomponálta, és elnézést kérek önöktől, én igazán nem szoktam sem személyeskedni, sem pedig pártpolitikai szempontokra hivatkozni, de hovatovább most már kifejezetten úgy érzem, hogy nyomás nehezedik rám, mégpedi g ez a nyomás érdekes módon nem a saját pártomtól, nem is a koalíciós pártoktól származik. Szabadjon kijelentenem, hogy a 20 esetben
