Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
81 A participáció második eleme az érdekképviselet. Ebben a Vagyonügynökség Igazgató Tanácsának normatív természetű határozatai gyakorlata értelmében a privatizációt általáb an érintő kérdésekről, a törvénytervezetekről, általános normatív instrumentumokról a Vagyonügynökség az Érdekegyeztető Tanáccsal tanácskozik, annak véleményét kikéri. Az ágazati jellegű általános programok esetén az ágazati érdekegyeztető szervekkel tanác skozik. Egyedi privatizációs döntések esetén az alkalmazottak véleményét, érdekét a vállalati tanács, illetőleg a vállalati közgyűlés közvetíti. Ahol ilyen nincs, ott ösztönözzük a társadalmi privatizációs bizottság létrejöttét. A képviseletnek, a particip ációnak fontos eleme az is, hogy a részvénytársaságok esetében bizonyos nagyságrend felett a privatizált részvénytársaság felügyelő bizottságának meghatározott százaléka a dolgozók képviseletéből adódik. Talán szintén jelentős nóvum: a Kormány a közeli nap okban döntött arról, hogy a Vagyonügynökség Igazgató Tanácsában képviseletet kell majd biztosítani a dolgozói érdekképviseletnek. Erre konkrétan a közeljövőben kerül sor. A képviselőnő is említette, hogy a Kormány kész arra, hogy általában szükséges és rac ionális helyzetekben a szakszervezetekkel is tárgyaljon képviseleti és érdekképviseleti kérdésekről. A jóléti és a kulturális vagyon sorsa a következő, a harmadik kérdés. Úgy fogom fel, hogy a vállalati, a termelői vagyon keretében működő jóléti vagyonra t etszett rákérdezni. Az állami vállalatok körében működő jóléti vagyon, tehát a vállalati konyha, vállalati étterem, vállalati múzeum, vállalati bölcsőde, vállalati üdülő, vállalati kultúrterem és így tovább. Személyes véleményemet is kérdezte. Az természet esen azonos ebben az esetben a jogi helyzettel. Ez a vagyontömeg része a vállalati vagyonnak, és a privatizáció univerzális általános jogutódlást jelent, ami azt jelenti, hogy átmegy a privatizált vállalat tulajdonába azzal a kötelezettséggel, hogy azokat funkcionáltassa, működtesse. Ez a jog szerinti racionális törekvés a Vagyonügynökségnek általában sikerrel is jár. Nem nagyon volt eddig ezen a téren nehézség. Befejezésül annyit mondanék még el, hogy mire jutottunk mindezeknek az elvárásoknak, intézmények nek és elveknek a jegyében. Általában azt mondhatom, hogy ezek az intézmények, ezek az elvek, ez a gyakorlat funkcionál. Ezzel bőven összefér, hogy jelentős feszültségek adódnak, hogy jelentős kritika és jogos kritika érheti akár a vállalatvezetést is. Nag yon gyakran van feszültség a vállalatvezetők és a vállalati alkalmazottak között. Gyakorta nagyon erős kritika éri a Vagyonügynökséget, annak Igazgató Tanácsát, a minisztériumokat, mindazokat a szerveket, amelyeknek szerepük van a privatizációban. Különöse n, ahol vagyonvesztés, piacvesztés folytán, a karcsúsítás igénye folytán nagy feszültségek keletkeznek a vállalatoknál. Mindent meg kell tenni azért – még sok tennivaló van – , hogy a gyakorlatban az általam vázolt elvek és intézmények jól működjenek. A vál lalat nemcsak a munkavégzés fizikai színtere, a vállalati, társadalmi, emberi, jogi, gazdasági közösség, amelynek keretében – nem vitás – a dolgozó, alkotó ember a maga értékeit, értéktermelő tevékenységét kifejti, munkaerejét újratermeli, és ehhez képest – hogy ezt hatékonyan csinálja – biztosítani kell a megfelelő informáltságot, a megfelelő elkötelezettséget, érdekegységet, érdekképviseletet, hogy kulturált, jóléti és kulturális körülmények között fejtse ki ezt a tevékenységet. Meggyőződésem szerint ez r észe annak, amit szociális piacgazdaságnak nevezünk. Egyebek között ettől szociális a szociális piacgazdaság. A szolidaritás elve ezt kívánja. Ezeket gondoltam elmondani. Kérem az elmondottakat megfontolni és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. Megkérdezem az interpelláló képviselő asszonyt, elfogadjae a miniszter úr válaszát. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) :
