Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D §-ának hatálybaléptetéséről szóló törvényjavaslat, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
756 pénzügyminiszter természetesen nem szeretném azt, ha a jegybank elnökével önök előtt kellene állandóan vitatkozni. 2. A jegybankról szóló törvényjavaslat törvényi szinten rögzíti azt, hogy a Magy ar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja, azaz kereskedelmi banki feladatokat nem végez, nem végezhet. Jegybankként az MNB az állam bankja, azaz a törvényben meghatározott keretek között, erről a későbbiekben még szólok, finanszírozza az állami költségvetést, vezeti az állami költségvetés számláját. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor a bankok bankja is, azaz vezeti a bankok számláit és a bankok végső finanszírozója, a bankrendszeren keresztül szabályozza a gazdaságban lévő pénzmennyiséget, továbbá – ez sem elhanyagolható – a jegybank kezeli az ország központi devizatartalékait, és ezzel összefüggésben értelemszerűen devizabanki feladatokkal is rendelkezik. 3. A Magyar Nemzeti Bank a törvény értelmében az államháztartással finanszírozási kapcsolatot csak a költségvetésen keresztül tarthat. Ez gyökeres változás a múlthoz képest, ez az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy tisztábban láthassuk az államháztartás egyes területeinek pénzügyi helyzetét, hogy valóban saját lábukra álljanak az önkormán yzatok, a társadalombiztosítás és más, ma még a költségvetéshez szorosan, sőt talán túl szorosan kapcsolódó intézmények. A központi költségvetésen kívüli állami rendszerek tehát jegybanki forrásból e törvény elfogadása után nem finanszírozhatók. Ezzel elej ét akarjuk venni annak – ezt mint pénzügyminiszter mondom – , hogy a jegybank ne piackonform módszerekkel fedezze az államháztartás indokolatlan túlköltekezését. A törvényjavaslat azért meghatározza azokat a kereteket is, amelyeken belül a jegybank az állam i költségvetés számára hiteleket adhat. Erre azért van szükség, mert a pénzérték védelme a többi között éppen egy laza, a gazdaságra rátelepedő – elmondtam délelőtt az arányszámot – , s az állami túlköltekezést elismertető költségvetés, s annak jegybanki fi nanszírozása révén szenvedhet csorbát. Hoszszabb távon az a cél, hogy a jegybank minél inkább vonuljon ki a költségvetési deficit hosszú lejáratú hitelekkel való finanszírozásából. Ha tehát az állami költségvetés hiánnyal zár, s ez valószínűleg így lesz mé g a jövőben is, a hiány fedezete ne a jegybank pénzkibocsátása, tehát inflációs pénz legyen, hanem tényleges belső megtakarítás, állami értékpapírok értékesítése és így tovább. 4. Rendkívül érzékeny kérdés a jegybanki szabályozás eszközei között a jegybank i kamatpolitika. Hát ezt mindenki szidja, van, aki inflációsnak tartja, van, aki antiinflációsnak, de mégis ez egy fő szabályozó eszköze a jegybanknak. A jegybanknak olyan kamatpolitikát kell folytatnia, amely biztosítja az újjászületett magyar bankrendsze r működőképességét, koherenciáját, azaz a vállalkozásorientált kereskedelmi banki hitelnyújtások lukratív jellegét, az inflációellenes harcot, amely társadalmunk egészének érdeke, és ennek megfelelően a kamateszkaláció megfékezését és így tovább. Mindenn ek előfeltétele szerintem, hogy a jegybank információs rendszere – mint ahogy ezt a FIDESZ a sajtótájékoztatón említette – mind a kereskedelmi bankok, mind a pénzügyi kormányzat szempontjából a gazdasági folyamatok lényegére koncentráljon, és számoljon le az elmúlt 40 év retrográd hagyományaival. A jegybanktörvénnyel és a pénzintézeti törvénnyel megszűnt a monolitikus bankrendszer Magyarországon. Ez is egy nagy előrelépés. Vagyis e törvény szabad kezet ad a jegybanknak kamatpolitikájában. Ez is kifejezi az t, hogy a jövőben még inkább arra törekszünk, hogy a kamatok a pénz iránti keresletet és kínálatot tükrözzék, s ne parancsszóra emelkedjenek vagy csökkenjenek, hanem a gazdasági és pénzügyi folyamatok barométerei legyenek. Ezt rögzíti a törvényjavaslat akk or, amikor megfogalmazza a jegybanki kamatpolitika kereteit, említett elvi alapjait. Ez utóbbi jelenleg kiváltképp a bankrendszernek nyújtott hitelek kamataira érvényes. Az államháztartás, az állami költségvetés számára nyújtott jegybanki hitelek esetében a törvényjavaslat szerint a jövőben is a jegybanki alapkamat lesz az irányadó.