Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
743 SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A pénzintézetek tevékenységének törvényi szabályozása az Országgyűlés k iemelt fontosságú feladatai közé tartozik. Ez szakmai feladat, persze egyúttal politikai feladat is. Bethlen István beszédéből nem hiányoztak egy csöppet sem a politikai felhangok, de valóban jogos az a kérés, hogy igyekezzünk a szakmai szempontokra koncen trálni. Ezt fogom megkísérelni magam is. A Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az Országgyűlés ma elkezdi a pénzintézetekről szóló és az ezzel összefüggő, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényja vaslat tárgyalását. Talán már itt kifejezhetem sajnálatomat amiatt, hogy nincs devizatörvény. Tulajdonképpen elég sajátos helyzetben vagyunk, devizatörvény nélkül, amelynek a kontúrjai sem látszanak most, elég korlátozott jelentősége van annak, amit most t eszünk, és eléggé problematikus így meghozni egy banktörvényt. A bevezetőben azt is meg szeretném említeni, hogy a törvénycsomagnál, a pénzintézetekről és a Nemzeti Bankról szóló törvénynél van egy kétharmados szavazás, amely természetesen igényli, hogy a Házban valamilyen konszenzus alakuljon ki, s a Szabad Demokraták Szövetsége nagyon reméli, hogy valóban sikerül ezt a konszenzust kialakítani. A téma jelentőségét méltatandó megemlíteném, hogy pénzintézetekkel, elsősorban bankokkal, takarékpénztárakkal, mi ndenki szinte naponta kapcsolatba kerül. Nem szeretnék számadatokat sorolni, hogy a magyar családok igen nagy részének van elszámolási betétszámlája, takarékbetétje, devizaszámlája, hiteltartozása. A vállalatok, vállalkozások is napi kapcsolatban vannak a bankokkal, amelyeknél pénzeszközeiket tartják, amelyek közvetítésével fizetési forgalmukat lebonyolítják, és amelyektől hiteleket kérnek. Fontos közügy tehát a pénzintézetek megfelelő működése, és ezen a területen a világban uralkodó irányzatoknak megfelel ően a versenyt és a szigorú állami jegybanki ellenőrzést egyszerre kell érvényesíteni. A verseny fontosságát aligha szükséges indokolni. A korábbi centralizált bankrendszerben a magánszemélyek ki voltak szolgáltatva az Országos Takarékpénztár monopóliumána k, pénzüket csak ott helyezhették el, az ott diktált feltételekkel, hitelt csak onnan kaphattak. Ugyanez volt érvényes a vállalatokra a Magyar Nemzeti Bankkal szemben. A verseny utóbbi évekbeli megjelenése máris javított a korábbi állapotokon. A bankok mag asabb kamatokkal és más feltételek kedvezőbbé tételével versenyeznek a bevételekért. Ez a folyamat persze még éppen csak hogy elkezdődött, és alig van előrehaladás a kényelmes fizetési rendszerek, például a csekkszámlarendszerek elterjedésében, nem is szól va arról, hogy a hitelnyújtás területén szinte érintetlen a régi rendszer merevsége ma is. Ezeket a problémákat a verseny nagyrészt meg fogja oldani. A verseny mellett másik fontos elv a bankok állami jegybanki ellenőrzése, azon alapul, hogy nemcsak az egy es bankok szempontjából, hanem az egész bankrendszer, sőt az ország szempontjából is különös fontossággal bír a közönség bankokkal szembeni bizalma. Ezért egyfelől a bankok működését olyan szabályoknak kell alávetni, amelyek az üzleti élet más szereplőinél jobban korlátozzák őket olyan kockázatos műveletek végzésében, amelyek folytán csődbe juthatnak, és így az ügyfeleik pénzét kockáztathatnák, másfelől gondoskodni kell arról, hogy a betéteket elhelyezők akkor is visszakaphassák pénzüket, ha a bankcsőd mégi s bekövetkezik. Természetesen a Szabad Demokraták Szövetségének szakértői a beterjesztett törvényjavaslatot abból a szempontból vizsgálták, hogy az megfelele ezeknek a kívánalmaknak, ösztönzie a bankok közötti versenyt, és az ellenőrzés tervezett rendsze re megfelele az úgynevezett óvatos banktevékenység követelményeinek, továbbá, hogy az ellenőrzési rendszer nem ade a Kormánynak olyan hatalmat, olyan lehetőségeket, amelyeket egy szabad országban annak nem szabad adni. A törvényjavaslat e szempontok szer inti vizsgálata nem kevés, és köztük néhány súlyos problémát tárt fel.
