Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
732 Mit vár a magyar társadalom a banktörvényen alapuló bankrendszertől, a bankrendszer működésétől, amely várhatóan a jövőben a jelenleg előterjesztett banktörvényen fog alapulni? A magyar társadalom a bankrendszertől elsősorban tőkét vár a fellendüléshez és jó szolgáltatási színvonalat állampolgárként és vállalkozóként is. Ennek az elvárásnak a teljesítése alapvető feltételként a kellő megtakarítási hajlandóságot tételezi fel, ugyanis a pénz két helyről jöhet alapvetően – hangsúlyozom, al apvetően – : a magyar megtakarításokból és az esetleges külföldi forrásokból. Mind a kettőnek az a feltétele, hogy a betevők, a pénzüket befektetők, a megtakarítók kellő bizalommal legyenek kimondottan a magyar bankrendszer iránt. Ugyanígy a külföldi tőkét is akkor várhatjuk, hogy akár hitelkapcsolatok formájában, akár befektetés formájában hozzánk jöjjön, ha bízik a magyar bankrendszerben, hogy az ugyanolyan formák szerint működik, ahogy az a fejlett piacgazdaságban elvárható. Tisztelt Képviselőtársaim! Tis ztelt Országgyűlés! A bank bizalmi üzletág. A szokásos rövidítés a bizalmi üzletág kifejezésére: "My adventure with your money" – "Az én kalandomat a te pénzeddel". A bank más emberek pénzével is, méghozzá elég jelentős mértékben, gazdálkodik, és ezért fel előssége sokszorosa annak, amit valaki a saját pénzével történő gazdálkodás esetében kell, hogy érezzen. Éppen ezért a szabályozás szigorúsága feltétlenül elengedhetetlen annak érdekében, hogy ez a biztonság teljes legyen. Ez tükröződik az Önök előtt fekvő banktörvényben, elsősorban és elsődlegesen kezdve mindjárt azzal, hogy a törvény értelmében egy engedélyező bank tevékenységénél nagy figyelemmel vagyunk a megfelelő tőkeellátottságra. Meglehetősen magas induló tőkét irányozunk elő egy kereskedelmi bank s zámára, mely kereskedelmi bank valamennyi pénzintézeti tevékenység ellátására alkalmas kell, hogy legyen. Annál is inkább fontos ez, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a jelenlegi tőkeellátottsága a bankoknak nem kielégítő. Nagy szükség van, éppen a sz olgáltatási színvonal javítása érdekében megfelelő beruházásokra, tehát teljesen indokolt, hogy egy induló új bank és erre a szintre felmenő, már működő bank a tőkeellátottságát javítsa. Ugyancsak a banktevékenység engedélyezési feltételei közé tartozik az alapos szakmai felkészültség gondos vizsgálata, hiszen a mi pénzünk a bankárok kezében van, és attól függ, hogy milyen eredményesen forgatják azt a pénzt, attól függ, hogy mennyi pénz fog a továbbiakban is mindnyájunk rendelkezésére állni. Ezt a tevékenys éget a bankfelügyelet gondos, folyamatos ellenőrző munkával kontrollálja, jelentések készítését írja elő, a banktörvény helyszíni ellenőrzés végzésére jogosítja fel a bankfelügyeletet, és arra kötelezi a törvény a bankokat, hogy a folyamatos fizetőképesség biztosítása érdekében olyan likviditási tervet készítsenek, amely szinte abszolút részletes bontásban igazolja, hogy a források és a kihelyezések lejárati összhangja biztosított, nem állhat elő az a helyzet, hogy valaki bemegy a bankba, és a bank ne tudjo n neki fizetni. Természetesen a biztonságos bankműködésnél a legjobb, mint minden problémánál, a megelőzés, de arra is számítani kell, ha valami mégis bekövetkezik – mindenkit érhet baleset. Erre szolgálnak a betétbiztosítással foglalkozó rendelkezései a t örvénynek. E körül elég jelentős vita bontakozott ki az előkészítő munka során is. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a magyar gazdaság forrásellátásához szükséges bizalom megőrzése elengedhetetlen előfeltétele mindenfajta gazdasági te vékenységnek. Mint tudják tisztelt képviselőtársaim, az állam az állampolgárok betéteiért a korábbi időszakban deklarált garanciát vállalt, és ez a hit és tudat mélyen benne él a magyar állampolgárokban. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a jogszabályban rögzített feltételeknek, amelyek az állampolgárokat megnyugtatják, megingatása senkinek nem állna az érdekében, éppen ezért a törvény egy igen bölcs és praktikus megoldást alkalmaz, nevezetesen, hogy az állampolgárok által jelenleg a törvényi szabályozásban megfelel ő formákban garantált betétek elfogadását a bankoknak akkor teszi lehetővé, ha egyébként önként részt vesznek abban a betétbiztosítási rendszer kiépítésében, amelyre a törvény lehetőséget ad. Ezt lehetett volna kötelezően is előírni, úgy érezzük, hogy a ne mzetközi gyakorlatban is érvényesülő jelenség, nevezetesen, hogy az önszabályozásra törekszenek maguk a szabályozottak, garantálhatja azt, hogy felismerve saját érdeküket, a betétbiztosítási rendszer önkéntes kiépítését a