Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
720 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoport és a függetlenek az általános vitának ebben a szakaszában vezérszónokokat nem állítanak. Álláspontjukat az általános vitában a későbbiekben ismertetik. Megadom a szót Ung ár Klárának, a FIDESZképviselőcsoport vezérszónokának. Felszólaló: Ungár Klára, a FIDESZképviselőcsoport nevében UNGÁR KLÁRA (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy többen elmondták, az előttünk fekvő törvényjavaslat nem fogja az ország lakossá gának az életszínvonalát növelni, sőt az ország gazdasági teljesítményét sem, mégis nagyon fontos gazdasági jogi törvényről van szó. Az előttünk lévő törvényjavaslat rendkívül fontos kísérlet arra, hogy mi, parlamenti képviselők a továbbiakban érdemben gya korolhassuk egyik legfontosabb tevékenységünket, irányíthassuk és felügyelhessük a közpénzek elköltésének folyamatát. A törvény rendkívül időszerű, sőt az 1992. évi költségvetésre gondolva már mintha egy kicsit megkésett volna. Éppen ezért mindenképp támog atjuk, hogy a javaslat most és jelenlegi formájában az államháztartás különböző szereplőire vonatkozó gazdálkodási szabályok gyűjteményeként kerüljön megtárgyalásra. Nem osztjuk tehát azok aggodalmát, akik az állami szerepvállalás területeit és a szerepvál lalás mértékét e törvényen kérnék számon. Két különböző, össze nem illeszthető dologról van ugyanis szó. Az egyik az államháztartás rendje, szabályai, a másik a költségvetési politika vagy általánosságban véve gazdaságpolitika. Az államháztartás viteléről, a gazdálkodás szabályrendszeréről lehetőség szerint minél időtállóbb jogszabályt kell alkotni. Csak egy ilyen jogszabály szolgálhatja azt az alapvető célt, hogy évről évre ugyanolyan elvek alapján legyen az államháztartás elszámolása összehasonlítható vag y áttekinthető. Az elmúlt évek szinte minden évében változott az államháztartás rendje és költségvetése, amely összehasonlíthatatlanná tette a különböző évek gazdasági folyamatait, a közpénzek elköltését. Az állami feladatok körének, változásának meghatáro zását tehát mi nem ettől a törvényjavaslattól várjuk, más törvényjavaslatoktól várjuk. Az állami szerepvállalás csaknem mindenki által szorgalmazott fokozatos korlátozása mellett még a következő évre vonatkozóan is nagyon nehéz megmondani az állami feladat vállalás mértékét és határait. E téren nagyon nehéz lesz időtálló közmegegyezést kialakítani, gondoljunk a tegnapi és a mai vitára, a társadalombiztosítási törvényjavaslatra. Csak a Kormány három javaslattal állt elő, nem tudta eldönteni, hogy melyik a hoz zá legközelebb álló társadalombiztosítási koncepció, és bátran állíthatjuk, hogy csak e három javaslat alapján meg lehet alkotni a negyediket, ötödiket, hatodikat… és folytathatnám a számolást. Bizonytalanságok, viták, várható előre- és viszszalépések tört énnek az átmenet időszakában, ahogy ezt az elmúlt egy évben láttuk, és nagyon nehéz lesz az állam valódi szerepének a megtalálása. Úgy látjuk, hogy azt a munkát, amelyet el lehet most végezni a mögöttünk lévő és előttünk álló viták nem kell, hogy hátráltas sák. Minél gyorsabban és teljeskörűen, hosszabb időre előre rögzített szabályok alapján végre döntésre alkalmas és ellenőrizhető költségvetési információkhoz és államháztartási információkhoz szeretnénk jutni. E célt szolgálhatná az államháztartási törvény . A törvényjavaslat tehát, mint az állami gazdálkodást keretek közé szorító jogszabályt vizsgáljuk és e téren a vitathatatlanul jelentős előrelépés ellenére a javaslat által felkínált keretet lazának tartjuk. Éppen a lazaság, nagyvonalúság az oka annak, ho gy az eddig hiányzó alapelvek közül az áttekinthetőség ezután sem érvényesül. A költségvetési gazdálkodás alapelvei közül hiányzik az egyes bevételek és kiadások közvetlen összekapcsolásának a tilalma. Az elkülönített állami pénzalapokat kivéve, beleértve természetesen a társadalombiztosítást is, amelyeknek épp az a céljuk, hogy meghatározott kiadásokhoz meghatározott bevételeket kössön, egyértelműen ki kellene a törvényjavaslatnak zárnia az egyéb bevételek és kiadások egymáshoz kapcsolását. Ez ugyanis a kö ltségvetés szétdarabolásához vezet.
