Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
710 Ezért javasolunk mi szigorú költségvetési gazdálkodást, szigorú elszámolást, szigort az átcsoportosításnál, akár fejezetről van szó, akár a Kormányról van szó, akár a költségvetési szervről; szigort mindenekelőtt a béreknél és a t ársadalombiztosítási költségeknél, amelyek az állami költségvetés, az államháztartás kiadásainak 60%át teszik ki. Az ÁSZ észrevételében még ezt a szigort is nagyon lazának tartja, mások azt mondják, hogy túlszabályozzuk a kérdést. Mire nem terjed ki az ál lamháztartási törvény? Ezt két bizottság, az alkotmányügyi és a költségvetési is szóvá tette: az állami feladatok konkrét meghatározására illetve azok megosztására. Az idő halad, rengeteget beszéltem, nem akarok erről nagyon sok elméleti fejtegetést elmond ani, de néhány dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik, hogy amikor még függetlenek voltak a jogászok, anno a békeidőkben megkértem a Független Jogászszövetség alkotmányjogászait, többek között Kónya Imre urat is, hogy mondják meg nekem, hogy a módosított A lkotmány, ez a kis kitűnő darab hányféle állami kötelező kötelezettséget ír elő. Azt kell mondani, hogy az Alkotmány, az a legfontosabb törvény, amely megmondja, hogy az államnak mit kell kötelezően ellátnia, – ezt kiegészítik a nemzetközi szerződések – na gyon primitíven. Hatvannál többet számoltam össze, és az ingyenes oktatás, egészségügy, tiszta levegő, tiszta környezet, egészséges ivóvíz persze csak általános megfogalmazások, de állami kötelezettségként értelmez- hetőek, így állami feladatként bekerülhe tnek a rendszerbe. Akkor úgy döntöttünk, hogy ez az út valószínűleg nem járható, hanem egy másik út kell, alulról kellene felépíteni a rendszert, de közben önök méltóztattak elfogadni az önkormányzati törvényt, ami szintén egy remek darab, kétharmados törv ény, s az önkormányzati törvényben be van fagyasztva egy csomó állami feladat az oktatástól az egészségügyön keresztül. Megvan a társadalombiztosítás mint külön alrendszer, és ami felett, mint állami feladat felett szabadon rendelkezhetünk, az az állami kö ltségvetés és az elkülönített állami pénzalapok. Ez végletes fogalmazás volt, de körülbelül így nézünk ki. Realista vagyok: sem új Alkotmányt, sem új önkormányzati törvényt azért, hogy egy államháztartási törvényes reform legyen, nem tartok sem szükségesne k, sem indokoltnak. Úgy gondolom, hogy szakmai törvények – társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy, közigazgatási törvény, közbiztonságvédelmi törvény – megmondják azt, hogy az állam mit óhajt, önök döntenek erről. Az államháztartási törvényrendszer me gszűri ezt, mert azt mondja, hogy ilyen címek: bér stb., stb., van, s a túloldalon a pénzügyi lehetőségek pedig megadják a korlátot, hogy mit lehet állami feladatnak elfogadni, elláttatni. Hadd mondjak egy példát: Magyarországon általános tankötelezettség van, de azt senki nem írja elő, hogy az audiovideo oktatás csúcsán oktassuk ezeket a gyerekeket, vagy pedig osztatlan osztályba járnak ma is a tanyasi iskolákban, és ugyanaz az állami tankötelezettség létezik, mi ennek a finanszírozási normája? A kérdés il yen bonyolult. Nagyon bonyolult a megosztás, hogy mit akar a Parlament a maga kebelében eldönteni, az állami költségvetésben, és mit akar átengedni az önkormányzatoknak úgy, hogy finanszírozza, garanciát vállal és így tovább. Ezért azt javaslom tisztelette l, hogy ne azon vitatkozzunk, hogy mi az állami feladat – kiindulhatunk a maiból is, kiindulhatunk a jövőből, az Alkotmányból – , hanem ezt a lehetséges megoldást próbáljuk megfogalmazni. Nem terjed ki ez a törvényjavaslat az államháztartási reform konkrét lépéseire, az elosztási reformokra, az oktatásra, társadalombiztosításra, a gazdasági lépésekre, a kincstári vagyonra, mert ez benne van a kormányprogramban, és lépésről lépésre ezt fogjuk megcsinálni, és nem akartuk megismételni, jóllehet a feladatterv me gvan. Mi kell a megvalósításához? Január 1jén szeretnénk életbe léptetni, addig a vita eredményeként is meg kell teremteni egy korszerű információs rendszert, amely ráépül valamennyi államháztartási rendszernél egységes elvekre és elszámolásra. Feladatfe lülvizsgálat: Azért kértük meg az Országgyűlést, hogy segítsen, hogy ne helyettünk dolgozzon az ad hoc bizottság kiküldésével, mert bölcsebbek, pártatlanabbak, jobban látják a
