Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (KDNP):
705 Éppen ezért én 3 pontban foglalnám össze a KDNPnek a társadalombiztosítás szervezetére vonatkozó elképzelését. Az egyi k az egységes irányítási rendszer. Ez megnyilvánul abban, amit mondtam, hogy a társadalombiztosítás szervezetének egységes önkormányzatként kell működnie. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne legyen ágazati tagozódása, sőt szükségesnek tartjuk – mégpe dig a párt politikájának megfelelően – egy nyugdíjbiztosítási, egy egészségügybiztosítási, illetőleg egy családijóléti ágazatnak a létrehozását már az első lépcsőben, a további tagozódás ezután lehetséges. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy az irányítás e gy kézben összpontosuljon, vagyis egy olyan legfőbb fórumban, amit mi önkormányzati testületként határoztunk meg. Ezenkívül lehetőséget kell adni arra, hogy a társadalombiztosítás az ágazati tagozódása mellett önkormányzati igazgatási szervként, illetőleg igazgatási önkormányzati szervként is működhessék. Saját maga határozhassa meg azt, hogy melyik területen mi minősül a legjobban intézményi felállásnak. A struktúrát tekintve amellett vagyunk, hogy minél kevesebb lépcső épüljön be, vagyis nem tartjuk egyér telműen szükségesnek, hogy a megyei rendszer ilyen formában fennmaradjon. Ezt fejezzük ki azáltal, hogy igazgatási önkormányzati lehetőségeket, illetve dekoncentrált intézményi lehetőségeket is szeretnénk biztosítani. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy reg ionális szinten – tehát ahol már kezelhetők bizonyos gazdasági jellegű problémák – a társadalombiztosítás hatékonyan jelenjen meg. Ez megtörténhet úgy, hogy a vagyonkezeléssel elsődlegesen a regionális szintű irányítási, igazgatási szervek foglalkoznak. Ez t természetesen majd – a későbbiek során – az egyeztetésben pontosítani fogjuk. A másik lényeges dolog a képviselők kérdése, tehát hogy kik képviseljék a társadalombiztosítást. A jelenlegi politikai, gazdasá gi helyzetet tekintve, illetve a társadalmi struktúrát nézve, azt akarjuk és azt szeretnénk, hogy megjelenjen minden egyes réteg képviselete. Ez elsődlegesen természetesen a járulékfizetők körét jelentené, de nem feledhetjük el, hogy a lakosságnak körülbel ül 46%a tartozik a társadalombiztosítás hatálya alá, és mégsem járulékfizetőként jelenik meg. Ebbe tartoznak a nyugdíjasok, illetve az iskoláskorúak vagy a tőlük fiatalabbak. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a munkáltatók, a biztosítottak, illetve a társadalombiztosítás hatálya alá tartozók képviselve legyenek, de a jelenlegi struktúrát tekintve nagyon fontosnak véljük az érdekvédelem, az érdekvédelmi szervek megjelenítését, vagyis egy hármas tagozódásban, egy hármas felépítésű önkormányzatban tudná nk lefedni azt a kört, amire a társadalombiztosítás kiterjed illetve érintett a társadalombiztosításban. Fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi politikai viszonyokból induljunk ki. Ezt az érdekvédelem területén, de egyéb területen is egy kvázi elektori rendsz errel lehet megvalósítani, vagyis azoknak kell választási, delegálási lehetőséget adni – mert az első lépcsőben sajnos csak a delegálást lehet keresztülvinni – , akik már legitimációval rendelkeznek. Vagyis kik? Elsődlegesen: ha a biztosítotti kört nézzük, azok az önkormányzatok, területi, települési önkormányzatok, akik képviselőit az emberek maguk választották. Továbbá az érdekvédelem területén egy rotációs elv érvényesítése is szóba kerülhet. Ez nem ismeretlen egy kvázi elektori rendszerben, amikor több a z érdekvédelmet megjelenítő szervezet, mint ahány hely jut az önkormányzatban. Ezt a rotációs elv alapján tudnánk elképzelni. A másik, amiről már szóltam, az ágazati tagozódás. Az ágazati tagozódásnál mindenképpen javasolni kívánjuk, és ennek alapján kíván juk felépíteni az ún. egészségbiztosítási igazgatótanács – vagy pedig egyéb elnevezéssel, de az egészségbiztosítás – megjelenítését, a nyugdíjbiztosítás megjelenítését, illetőleg a családi és jóléti biztosítási igazgatótanács, illetve ennek az ágazatnak a létrehozását. Végezetül fontosnak tartjuk, hogy a társadalombiztosítás – mivel decentralizált intézmény, és függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatban áll a Kormánnyal, illetve a Parlamenttel – saját ellenőrző hivatallal rendelkezzék. Ez nagyban elősegíti – ha valaki ismeri a rendszerelméletet – a visszacsatolás lehetőségét, és elősegíti olyan döntések hozását is, amelyeket egy saját ellenőrzési
