Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 26. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
675 szemben mi egy offfenzív megközelítés pártján vagyunk, amely azt keresi, hogyan lehetne elérni azt, h ogy a társadalombiztosítás átalakulása a gazdasági fellendülésnek ha nem is motorja, de az egyik előmozdítója lehet, vagyis hogyan lehetne áttörni egy önmagát erősítő bűvös kört? A társadalombiztosítási reformjavaslatok megfogalmazása során látni kell, hog y a megtakarításokat kezelő nyugdíjalapról a biztosító intézetek a mienknél sokkal inkább piacosított országokban is jelentős részét befolyásolják a gazdasági tevékenységnek. A vagyonnal való gazdálkodást a gazdaság többi résztvevőjétől eltérően külön is s zabályozni kell. E szabályozásnak a juttatható vagyon mértékére a biztosító intézetek által lebonyolítható ügyletek körére és mértékére és egyegy gazdálkodó szervezet tulajdonából való részesedés arányára egyaránt vonatkozni kell. Tisztelt Képviselőtársak ! Arra való tekintettel, hogy a döntések, amelyeket most meg kell hoznunk, hosszú időre sok millió ember életkörülményeit befolyásolják, valamint arra az örvendetes tényre, hogy a parlamenti pártok körében igen nagy támogatottsága van a konszenzuskeresésne k, a FIDESZ felajánlja, hogy szakértői egyeztetéseken próbáljuk meg a lehető legjobb, legműködőképesebb nyugdíjrendszer kialakítását megkísérelni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik Balogh Gábor képviselőtársunk a Keresztén ydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Balogh Gábor a KDNP képviselőcsoport nevében BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Amikor készültem erre a beszédre, azon studíroztam, hogy mi nem fog elhangzani. Úgy néz ki , talán sikerült is olyant találni, ami még idáig nem hangzott el anélkül, hogy túlságosan eltérnék a tárgytól, a társadalombiztosítás koncepciójától. A koncepcióról beszélni anélkül, hogy tisztában lennénk a valós helyzettel, felelőtlenség. De a koncepcio nális változtatást mellőzni akkor, amikor saját bőrünkön érezzük a negatívumokat, a helyzet tarthatatlanságát, úgyszintén felelőtlenség. Amint a miniszter úr és az előttem szóló képviselőtársaim szavaiból kitűnik, mind a Kormány, mind a pártok tudatában va nnak a jelenlegi körülményeknek, s akkor cselekednének felelőtlenül, ha nem változtatnának a mármár tarthatatlan helyzeten. A koncepció olykor évtizedekre határozza meg az érintettek sorsát. Különösen igaz ez a társadalombiztosításra, hiszen mint a történ elem tanúsítja, már több mint egy évszázada bekerült a magyar közgondolkodásba, és egyre nagyobb elvárás mutatkozik vele szemben. Anélkül, hogy ezt a társadalmi igényt misztifikálnánk, s az elmúlt 100 évet rózsásabb színben tüntetnénk fel, mint amilyen val ójában volt, meg kell állapítanunk, hogy a társadalombiztosítás a kezdetekhez képest sikerintézménnyé vált, és azzal, hogy a társadalom szinte valamennyi tagját magában foglalja, mégpedig ex lege, azaz a törvény erejénél fogva, a magyar társadalombiztosítá s számos fejlett, és nem ritkán a legfejlettebb országok közül is többet megelőz. Mi ugyanis már elmondhatjuk, amivel például az USA a 2730 millió társadalombiztosítási ellátásra jogosulatlan miatt, vagy amivel Hollandia a húszezer utcán és hidak alatt fe lnövő gyermek miatt, vagy például amivel Németország a kb. 95%os kötelező biztosítási köre miatt nem dicsekedhet, hogy mi már eljutottunk odáig, hogy nem a jogkiterjesztés okoz komoly gondokat számunkra, hanem az, hogyan feleltetjük meg a társadalombiztos ítást egy magasabb minőségi követelménynek. Hogyan valósítjuk meg a minőség javítását a jelenlegi nehéz gazdasági és társadalmi viszonyok között. A Kereszténydemokrata Néppárt koncepciójának megértéséhez mindenképpen figyelembe kell venni azt az utat, amit a társadalombiztosítás az elmúlt több mint 100 év alatt megtett. Nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni, s így ezt a koncepciót sem ismételném, amelyet a párt 1989ben megfogalmazott, illetőleg az idei év első felében kibővített, s amelyet képviselőtársaim szociális bizottságban levő tagjai kivétel nélkül megkaptak. De engedjék meg, hogy teljesen új és sokak