Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 26. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
645 Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy nem így történt. Noha a két közszolgálati intézmény élén törvényesen kinevezett elnökök állnak, a Rádió és a Televízió műsorpolitikáját gyakorlatilag olyan intendánsok határozzák me g, akik csupán elnökük bizalmát élvezik, de nem tölthetik be azt a szerepet, amit a törvény a miniszterelnök által javasolt, a kulturális bizottság által véleményezett és a köztársasági elnök úr által kinevezett alelnökök számára jelölt ki. Tekintettel arr a, hogy ez az állapot a megítélésem és a Magyar Demokrata Fórum, illetve a kormányzó pártok megítélése szerint nem tartható fenn, a helyzet törvényes keretek közötti megoldására tett javaslatunkat viszont a köztársasági elnök úr nem fogadta el, a kulturáli s bizottság eredményes működésének feltételeit nem látom biztosítottnak. Tekintettel arra továbbá, hogy itt nem egyszerűen a kinevezési procedúra nehézségeiről s nem is csupán a kormányzó és az ellenzéki pártok konfliktusáról, hanem a hatalmi hatáskörök ti sztázatlanságáról van szó, alkotmányjogi megoldást tartok szükségesnek. Mindezért bejelentem: javasolni fogom, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek kinevezését késleltető jogi problémák tisztázása végett a kulturális bizottság forduljon a z Alkotmánybírósághoz. A képviselőcsoportomnak felajánlott elnöki tisztségem megtartásáról az Alkotmánybíróság válaszának ismeretében, annak az MDFfrakció általi mérlegelése alapján fogok dönteni. A válasz megszületéséig természetesen ellátom elnöki felad ataimat. Köszönöm türelmüket. (Taps a jobb oldalon és középen.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Antall József miniszterelnök. Napirend előtti felszólaló: Dr. Antall József miniszterelnök ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Elnézést kérek, hogy az előzetes bejelentés ellenére nem tudtam ideérni, de most hívott fel telefonon Bush elnök úr és Mulroney kanadai miniszterelnök, és ezért nem tudtam ideérni. Azért kértem a napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert az elmúlt napok eseményei, amelyek igencsak megrengették a világot, határozott, gyors, de ugyanakkor körültekintő cselekedeteket követeltek a Kormánytól, ezzel összefüggésben a napi sajtóban a pártok között lefolytatott megbeszélés alapján a tisztelt Ház egyé bként tájékozott. Mára megkönnyebbült a világ, de a szovjetunióbeli puccskísérlet válságos óráiban kiszámíthatatlan fenyegetésekkel is szembe kellett néznünk. A remélhetőleg végóráit élt szovjetunióbeli totalitarianizmus különös veszéllyel fenyegette a ter ületileg hozzá közelálló valamennyi országot, különös tekintettel a balti államokat. A demokratikus magyar Kormány eddig is, az Országgyűléssel együtt szimpátiával kísérte ezen államok függetlenségi törekvéseit, azon az elvi alapon, hogy mindenkinek tiszte letben kell tartania a népek önrendelkezési jogát. Tettük ezt annál is inkább, hiszen hazánk is az elmúlt hónapokban nyerte vissza szuverenitását. Logikus volt az is, hogy a George Bush amerikai elnökkel augusztus 20án nulla órakor megkezdett telefonbeszé lgetés során már hangsúlyozottan szóltam a balti államok fenyegetettségéről, kijelentettem, hogy időszerűvé vált megfontolni Észtország, Lettország és Litvánia elismerését mindnyájunk által. Augusztus 23án, amikor találkoztam az európai közösségek és más országok, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Ausztria nagyköveteivel, ismételten kifejtettem hazánk álláspontját. Ugyanezen a napon a külügyminiszter utasítására, a Kormány felhatalmazása alapján Varga István urat, leningrádi, avagy pétervári főkonzulunka t haladéktalanul arra utasítottuk, hogy keresse fel a három balti köztársaságot, s a legmagasabb szinten, kormányszinten fejtse ki a magyar álláspontot.
