Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ):
63 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Megadom a szót dr. Tölgyessy Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) : Elnök Úr! Hölgyeim é s Uraim! Kétharmados törvényt tárgyal a Ház, a másodikat fennállásának első évében. mégis láthatóan hihetetlenül nagy unalom fogadja ezt a törvényt, negyedház előtt fogjuk megtárgyalni egyik alapintézményét a Magyar Köztársaságnak. Azt mondom, hogy ez jól van így. Jól van így a kárpótlási vita pankrációja után, ez ad esélyt arra, hogy ez a törvény sikeresen kétharmados többséggel létrejöjjön. Egy alapintézmény megújításáról rendelkezik a Ház. Ezt az intézményt 1989ben állította föl még a korábbi Országgyűl és. A törvény a reformkommunista törvényalkotás egy tipikus terméke volt, felemás megoldásokkal. Így nagyonnagyon sok ellentmondás, gond, feszültség került a Számvevőszék gyakorlatába, több ponton alkotmányellenesnek minősíthető volt a munkája, s igenige n sok gond volt vele. Éppen ezért a kiküldött számvevőszéki ad hoc bizottság úgy döntött, hogy nincs értelme toldozgatnifoldozgatni ezt a törvényt, hanem egy új törvényre van szükség két év után. Mi is ennek az alapintézménynek a feladata, hiszen itt egy önálló hatalmi ágról, hatalmi tényezőről tárgyalunk? Azt hiszem, hogy felmérhetetlenül jelentős szerepet tölt be ez a hatalmi ág. Ellenőrzi a köztársaság államháztartását, azt követi figyelemmel, hogy mi történik ebben az országban a közpénzekkel. A közpén zek köre pedig óriási. A Magyar Köztársaság különböző jogcímeken a személyi jövedelemadótól az általános forgalmi adón át egészen a különböző társadalombiztosítási járulékokig, a vállalkozói nyereségadótól a vámokig az országban megtermelt jövedelmeknek a 6164%át az államháztartásban központosítja. Azt lehet állítani, hogy a köztársaságban megtermelt három forintból kettőről a köztársaság dönt, és csak egy marad ott, ahol az keletkezett, a munkavállalóknál, vállalatoknál, vállalkozóknál. Ennek a két forin tnak a sorsáról – ami a háromból a köztársaság kezébe kerül – dönt, illetve foglalkozik az Állami Számvevőszék. Ezen túl a közvagyon működését ellenőrzi. Ez megint óriási jelentőségű, hiszen köztulajdonban van a termelőeszközök túlnyomó része, óriási, hata lmas vagyon fölött diszponálnak az önkormányzatok, óriási jelentősége van annak, hogy a megörökölt, osztogatófosztogató államnak a költekezését a jogállamiság láncaira helyezzük, és ezt a feladatot az Állami Számvevőszék töltheti be jól vagy rosszul. A Sz ámvevőszék három szempontból figyeli a közpénzek eldöntését. Az első szempont a törvényesség szempontja, a második a szabályszerűségé, a harmadik pedig az eredményességé. Az első szempont, a törvényesség szempontja arról szól, hogy a köztársaság törvényéne k megfelelően történik a pénzek elköltése. A költségvetési törvénynek és a más, vonatkozó törvények előírásainak megfelelően költie el a végrehajtó hatalom az ország pénzeszközeit. Az új törvény egyértelművé teszi, hogy előzetes ellenőrzésre van szükség. Előzetesen, még a pénz elköltése előtt egybe kell vetni az elköltési szándékot az ország költségvetésével. Ennek jelentősége óriási. Gondoljunk arra, hogy az utóbbi években, de még az elmúlt évben is a pénzügyminiszter úr, a Kormány milliárd forintokat cso portosít át az egyik tételről a másikra anélkül, hogy az ország Parlamentjét, Magyarország közvéleményét erről tudósítaná. Ebben a rendben erre egészen egyszerűen nem lesz mód. Ha a Számvevőszék nem adja meg az ellenjegyzést a pénz elköltésére, akkor csak súlyos törvénysértés módján tudja a végrehajtó hatalom ezeket a pénzeket elkölteni. A végrehajtó hatalom kötelezett lesz arra, hogyha el akar térni az állami költségvetéstől, akkor hozza ide a javaslatát, és a Ház döntsön arról, hogy el szabade térni az á llami költségvetéstől. Természetesen a kormánytöbbségnek meglesz a hatalma arra, hogy az eltérést megszavazza, hiszen a kormánytöbbség a közpénzek felhasználásának az ura, csakhogy erről nem utólag fog tudomást szerezni az ország, néha másfél évvel az elkö ltés után, hanem még az elköltés előtt
