Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. július 10. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GREZSA FERENC, DR. (MDF)
465 működést nehezíthetik vagy éppenséggel ellehetetleníthetik. Következésk épp nem tudják betölteni azokat a funkciókat és feladatokat, amelyek révén és amelyek okán felruháztuk ezeket a városokat megyei joggal. Bizonyos abszurdítás is érvényesülhet e városok kapcsán, ugyanis van olyan város ezek között a nem megyeszékhely megyei jogú városok között, amely egykor megyeszékhely volt, tehát valójában e város még megyeszékhelyként alapított olyan intézményt vagy vállalatot néhány évtizeddel ezelőtt, amely most a megyeszékhelyre kerül és nem e város tulajdonába. Van ennek a lehetséges abszurdításnak egy kulturális vonatkozása is, hadd mondjak egy konkrét példát: egyik nem megyeszékhely megyei jogú városunk, Hódmezővásárhely kapcsán, amely most számolhat azzal a lehetőséggel, hogy változtatás nélkül elfogadva e törvény vonatkozó részeit , a város legpatinásabb és kulturálisan legfontosabb épülete a több száz éves ógimnázium kerül megyei önkormányzati tulajdonba azért, mert az Alföldi Galéria mint a megyei múzeum egy intézménye jelenleg ott működik. Az az Alföldi Galéria, amely mellesleg a városban élt vagy élő festők műveivel van tele, például olyan festők munkáival, mint Tornyai, aki a vásárhelyi festőiskola megalapozója volt, ilyen tulajdontól elesik az egyébként megyei jogú város a jelenlegi elképzelések szerint. Szeretnék javaslatot te nni, illetve azt meg is tettük többen, hódmezővásárhelyi képviselők, a megoldásra. Itt mindjárt hivatkoznék arra, hogy Ómolnár Miklós képviselőtársamnak a közüzemi vállalatok tulajdonjogára vonatkozó módosítási javaslata e problémát részben kezeli, de mond hatnám nyugodtan azt, hogy általában mindegyik települési önkormányzat számára kedvező módon igyekszik befolyásolni. Módosítási javaslatunk olyan közintézményekre terjedne ki, amelyek olyan feladatokat töltenek be, amelyeket jelenleg a megyeszékhely önkorm ányzata, a megyei önkormányzat vállal és működtet, de amely feladatok átvállalására lehetőségük nyílna ezeknek a városoknak, a nem megyeszékhely megyei jogú városoknak. Javaslatunk szerint átvállalt feladatok esetén ingatlanok tulajdona vagy használati jog a illetné meg a nem megyei jogú megyei városokat. Természetesen itt például – hogy az idézett példára hivatkozzam – egy közgyűjteményről lenne szó, egy galériáról, egy múzeumról. Teljes mértékben joggal fölvetődhet az az aggály, hogy vajon ezek a nem megye székhely, de megyei jogú – ezt mindig hangsúlyozom – , a megyeszékhelyekkel egy tekintet alá vehető városok jó gazdái lennéneke ezeknek a közgyűjteményeknek vagy múzeumoknak. Azt hiszem, ha erre a kérdésre a Parlament nemmel válaszolna, és ezen aggály miat t nem fogadnák el módosító javaslatunkat, akkor tulajdonképpen saját fél évvel ezelőtti döntésünket kérdőjeleznénk meg, mert ha nem tételezzük azt föl, hogy a közgyűjteménynek méltó és megfelelő gazdája lenne egy nem megyeszékhely megyei jogú város, akkor milyen alapon biztosítottuk számára ezt a, ha úgy tetszik, méltóságot? Visszatérve az általam konkrétan említett példára: nyilvánvaló, hogy az alföldi festészetet és a vásárhelyi festőiskolát reprezentáló alföldi galériának aligha lehet avatottabb kezelője , tulajdonosa vagy használója, mint éppen Vásárhely megyei jogú önkormányzata. Ezeket az aggályokat, hogy vajon nem kerülneke rossz kezekbe ezek az ingatlanok, feleslegesnek érzem. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy itt néhány városról van szó csupán. Né hány olyan megyei jogú városunk van, amely nem megyeszékhely. Mindössze városonként egykét ingatlanról vagy intézményről van szó, amely a csatlakozó módosítási javaslatunk hatálya alá esne. A megyei önkormányzatok nem vesztenének sokat, a nem megyeszékhel y megyei jogú városok pedig vagyonilag nem nyernének sokat, ellenben szellemileg és kulturálisan nagyon is sokat nyerhetnének, amely őket megilleti. Körülbelül ezen érvek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a 2912es szám alatt benyújtott csatlakozó módos ító indítványunkat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps.)
