Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. július 4. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
260 Felszólaló: Dr. Schiffer Ján os (MSZP) SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy hiszem, a részletes vita funkciója az, hogy a benyújtott módosító javaslatok mellett érveljenek. Azok, akik koncepcionális módosító javaslatot nyújtanak be, kénytelenk koncepcionál isan érvelni módosító javaslatuk mellett. A részletes vita lehetősége az is, hogy ez ellen szóljanak, ezért koncepcionálisan támadta ezeket a javaslatokat Salamon László, nem tért el, úgy hiszem, a Házszabálytól. Én magam a koncepciócsomagon kívül nyújtott am be elsősorban az önkormányzatok érdekeit képviselő módosító javaslatot, s ez mellett szeretnék érvelni. A 2093as számon benyújtott módosító javaslatom beadására feltehetően nem került volna sor, hogyha – amint már több törvény kapcsán is jeleztük – let t volna mögötte valami számítás, az, hogy a törvénykezésnek milyen hatása lesz, kaphattunk volna arról képet, hogy a döntésnek milyen következménye lesz. Sajnos azonban jelen törvénynél sem tudjuk azt, hogy ennek milyen kihatása lesz, tehát nem tudjuk, hog y például hány iskola és hány intézmény hol kerül át az egyház tulajdonába az önkormányzatoktól. Ilyen és ezt megközelítő tájékoztatást sem kaptunk. Ezért annak érdekében, hogy az Alkotmány 60. §ában megfogalmazott lelkiismereti és vallásszabadság elve, v alamint az állam közoktatási kötelezettsége ellátásával kapcsolatos kötelezettség, amely ENSZokmányokban is megerősítésre került, hogy ezek megvalósulhassanak, valamint az önkormányzatok érdekében szükséges, hogy a 2. § módosításra kerüljön azzal, hogy al apfokú oktatási intézmény nem kerülhet át az önkormányzat tulajdonába. Mária Terézia Ratio Educationisa óta hazánkban is az oktatást közügynek kell tekinteni, s a közügy gyakorlásában a közt elsősorban az állam képviseli a közösség általános érdekeinek meg felelően. Az elmúlt években kialakult oktatási rendszer messze nem mondható tökéletesnek. De egy momentumban biztos nem szorul megreformálásra, s ez az, hogy biztosítja az állam elsődlegességét az oktatási rendszer fenntartásában, működtetésében, s talán m ára már biztosítja a világnézeti semlegességet is, és a jövőre talán fogja biztosítani az esélyegyenlőséget is. Nem jelenti ez azonban azt, hogy az egyházak ki lennének zárva az iskola falai közül; mint azt az iskolákban folyó hitoktatást szervező egyházak vezetői is megfogalmazták, a 24 ezer tanulócsoportban szervezett hittanoktatás normális keretek között folyik. A hívők nevelése tehát biztosított, anélkül, hogy az alap- és középfokú oktatás biztosítását szolgáló intézményrendszert olyan irányba rendezzük át, amely nem a szolgáltatás bővítését, hanem egy régen volt megosztottságot tükrözne vissza. A törvényjavaslatban szereplő megoldás ugyanis az 1948as iskolaállamosításra vonatkozó törvény megítélésében nem tesz különbséget a polgári fejlődés szükséges l épései és a jogtalanságok között. Egyoldalúan és meglehetősen korlátolt módon a két világháború közötti, már akkor is idejétmúlt, korszerűtlen iskolarendszert, tulajdonrendszert tekinti etalonnak. Ha már valakiknek visszalépési kényszerük van, akkor javaso lom, ne a Horthyrendszer elmaradott közoktatási rendszeréhez lépjünk vissza, hanem a gondolkodásban sokkal előbbre járó Eötvös Józsefhez, aki már a múlt század 60as éveiben is több olyan, európai mércével mérhető törvényt alkotott, mint a zsidóság emanci pációja, a nemzetiségi törvény vagy pedig a népiskolai törvény. A nevelés az országot és nem a felekezeteket érinti – mondta ki Eötvös. Azt is kifejtette egyúttal, hogy a nép vallásos érzelme nemcsak felekezeti iskoláktól függ. A népiskolák törvénybe iktat ásával olyan jövőt kezdett el építeni, amelyet mi is magunkénak vallhatunk, s amelyet így fogalmazott meg: "Kétségkívül el fog jönni az idő, amikor a népnevelésben és a felsőnevelésben a vallások szerinti elkülönítés nem leend szükséges." Megítélésem szeri nt bizony eljött 150 év után ez az idő. Módosító javaslatom második pontja a kulturális célú, és jelenleg is a települések lakosságát szolgáló intézmények önkormányzati tulajdonban tartását szolgálja. A tervezet olyan hibákat készül elkövetni, amelyeket 40 évvel ezelőtt már elkövettek. Most mindenki által mélységesen elítélt intézkedéseket akar megismételni. Akkor ugyanis élő szervezeteket, értékteremtő közösségeket zavartak szét, és ezeknek a kis közösségeknek, egyesületeknek, kultúrcsoportoknak a hiánya m a is