Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 17. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló beszámoló megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
24 törvényjavasla ttal ez ügyben – , hogy a sztrájkmegállapodás, illetve a sztrájkot elkerülő megállapodás milyen költségvetési átcsoportosításokat igényel. Végül van két olyan tényező, amelyik ma nem felmérhető. Az egyik: a munkanélküliség alakulása gyorsabb annál, mint ami t számításba vettünk, ezért nyilvánvalóan a szolidaritási alapnak előbbutóbb szüksége lesz pénzre. A másik: a mezőgazdasági termelés sokkal nagyobb, tehát nagyon kedvező mezőgazdasági évünk van, és nyilvánvalóan nem lehet megengedni azt, hogy azok a paras ztok, akik minden, a fejük felett zajló politikai csatározás ellenére tisztességesen dolgoztak, a termékeiket ne tudják értékesíteni, illetve ne legyen megfelelő jövedelem mögötte. Még azt is szeretném elmondani, hogy a költségvetéssel szorosan összefügg a társadalombiztosítás rendszere. A társadalombiztosítás ma úgy néz ki, hogy növekszenek a kintlévőségek, méghozzá nagyon jelentősen, tehát nem fizetik a társadalombiztosítási járulékot. Tehát ha ma bármilyen vállalást csinál a társadalombiztosítás, az már a költségvetés bőrére, a költségvetési garancia terhére megy. Mindezt azért mondtam el, hogy rendkívül kemény és határozott magatartásra van szükség ahhoz, hogy a költségvetés és a gazdasági folyamatok kézben legyenek tarthatóak. Annál is inkább, mert nem lehet választani sem azt, hogy az infláció növelésével hidaljuk át a problémákat, sem azt, hogy adókat emeljünk azért, hogy a költségvetés esetleg növekvő deficitjét finanszírozni lehessen. Az inflációt annál kevésbé lenne szabad felhasználni a gazdaságban , mert az inflációs folyamatok lefelé mennek. Meg lehet fogni a gazdaságot, és hosszú távon csökkenteni lehet az inflációt. Végül még két megjegyzés. Köszönöm a Számvevőszéknek a jelentéseit, amelyek korrektül tükrözik a helyzetet. Nem tudom, hogy a költsé gvetési, adó- és pénzügyi bizottság mit döntött. Én egyetértek Békesi úr javaslatával annyiban, hogy a félévi folyamatokról is be fogok számolni az Országgyűlésnek, annál is inkább, mert ez egy nagyon fontos év. Tehát valamikor augusztus végére készítünk e gy ilyen anyagot, de arra nem akarok és nem szeretnék kötelezettséget vállalni, hogy már most elvállaljam azt, hogy bizonyos előirányzatokat módosítok addigra, mert hiszen előbb be kell jönnöm a törvénymódosításokkal, és nyilvánvalóan a költségvetési törvé nnyel és az Alkotmánnyal az függ össze, hogyha módosítunk valamit, akkor folyamatosan bejövünk a Parlamenthez. Köszönöm szépen. Kérem szépen, hogy a határozatot, illetve a határozati javaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps.) ELNÖK (D ornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megkérdezem dr. Hagelmayer István urat, az Állami Számvevőszék elnökét, hogy írásbeli jelentését kívánjae kiegészíteni. Felszólaló: Dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Á llami Számvevőszék elnöke: Igen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az első negyedévi beszámoló készítése, véleményezése új műfaj, tartalmára, szerkezetére nézve nincsenek hagyományok. A PM az 1991. évi költségvetés szerkezetéhez illeszkedve meglehe tősen részletes beszámolót készített. Az első negyedéves tényadatok a bevételek és kiadások struktúráját érintő előirányzatmódosításokat nem indokoltak. Ugyanakkor időközben Nemzeti Bankközlemény alapján vált ismertté, hogy a lakossági megtakarítások nem várt módon ismét növekednek. Ezért a gazdaság egésze szempontjából indokolt lehet, hogy a költségvetési hiányt a tervezettnél nagyobb mértékben pénzpiaci műveletek révén fedezzék, s a jegybanki hitellel ne kerüljön a szükségesnél több pénz a forgalomba. A negyedéves beszámoló véleményezésekor az is vezérlő szempontunk volt, hogy elősegítsük az új államháztartási rend formálódását, rávilágítsunk bizonyos ellentmondásokra. Ezek megfontolását azért tartjuk fontosnak, mert tisztázásukkal töltődik fel konkrét t artalommal a Parlament költségvetési joga, amely az elmúlt negyven évben formálissá vált. Javaslatainkkal az államháztartási
