Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
203 Lipótvárosban annak idején malmok voltak, a városból az ipari üz emek előbbutóbb kiköltöznek, és helyettük civilizált környezet jön létre. Ezt hátráltatni helytelen. Amit ide terveznek a Dunapartra, az egy ősztől tavaszig zúgó, zajongó gázturbina, 22 méter magas gépházzal, 30 méteres hővisszanyerő kazánnal és egy 121 méter magas kéménnyel. Ez a Dunaparti látképbe majd erősen belezavar. Itt a régi épületek olyanok – elég csinosan vannak megépítve – , hogy közé is elhelyezhető lenne, amennyiben egy kisebb erőművel kívánnák bővíteni a kapacitást. A világbanki kölcsön elny eréséhez szükséges nemzetközi tendert azonban úgy írták ki, hogy senkivel nem egyeztették korábban, sem a tanáccsal, sem a polgármesteri hivatallal, sem az önkormányzattal. Elvi építési engedélyt sem kértek, pedig még egy bódé létesítéséhez is kell kérni, legalábbis manapság még kell. A 9 emelet magas épület, az óriási kémény – ha a szerződés megszületik – megépítésére a szerződés nyertese jogosult lesz. A tenderkiírás előzménye egy úgynevezett műszaki terv volt, és ez egy bizonyos gyártmány adataiból indul ki. Ez az összes hasonló gyártmány közül a legnagyobb méretű. Ezért ennél indokolható, hogy az erőmű területének part menti részére kívánják helyezni, mert másutt aligha fér el. Jó lenne, ha kisebb gyártmányt alkalmaznának, akkor elférne. Az engedélyezés, az egész módszer nagyon hasonlít az eddigi rendszerekhez, az eddigi rendszerben alkalmazott módszerekhez. Tulajdonképpen azt szeretném tudni, hogy miért kell ezt így csinálni. Vane értelme annak, hogy ilyen módon fejlesszünk valamit, amikor szerintem leh etne azt korszerűbben is csinálni, jobban is. Szeretném, ha a válasz esetleg arról szólna, hogy el vagyok maradva, nyitott kaput döngetek, mégsem így valósul meg, hanem jobban. Várom a választ. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellá cióra dr. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter úr válaszol. Dr. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter válasza BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! A kelenföldi erőmű 1914 óta üzemel. Mai állapotá t a 70es évek elején érte el, amikor átállították hőszolgáltatásra. Az erőmű az ország legnagyobb távhőszolgáltató rendszerének bázisa, 35 ezer lakást fűt a kelenföldi, lágymányosi, albertfalvai és a gazdagréti lakótelepen, a várfennsíkon, valamint 200 üz emet és kommunális létesítményt lát el hőenergiával a XIV. és a IX. kerületben. Az erőmű fő feladata jelenleg az üzembiztos hőellátás, berendezésének zöme azonban 60 évnél öregebb, elhasználódott, technikailag elavult, kicserélésük feltétlenül szükséges. A rekonstrukciót a fogyasztók folyamatos ellátása mellett kell véghezvinni. A szakemberek már régóta vizsgálják a rekonstrukció legcélszerűbb formáját úgy, hogy a biztonságos hőellátás, a gazdaságos hőtermelés, a környezetszennyezés és a zajszint csökkentés ét eredményezze, és minimális beruházási költséggel járjon. A tervezési feltételek között szerepel a kedvező városképi megjelenés és az országos villamosenergia programba való illeszkedés is. Ez tehát a cél. Ami a döntési folyamatot illeti, a kelenföldi hő erőmű rekonstrukciója szerepel Budapest érvényes általános rendezési tervében, a VÁTI, tehát a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet fejlesztési koncepciója és számai korszerű, világszínvonalú gázturbinás hőhasznosító egységet tartalmazó rekonstrukció val. Az építési engedély kiadásához természetesen részletes rendezési terv szükséges. Az ennek elkészítésére vonatkozó szerződést az önkormányzati választások miatt a fővárosi önkormányzat csupán az év elején írta alá. Az erőműrekonstrukció környezeti hat ástanulmány elkészült, erről ez év áprilisában lakossági fórumon lehetett tájékozódni. A fórumon elhangzottak figyelembevételével a
