Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP):
160 június 8a után az állampolgárok tulajdonában igazolatlanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat határozathozatalára, ebéd után a szokott időben, 14 órától 16 óráig interpellációkra és kérdésekre kerül sor. Azután a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat, továbbá a Magyar Köztársaság 91. évi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala következik. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat és az Országgyűlés számvevősz éki bizottságáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása illetve lezárása következik. Utána az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan a Magyar Köztársaság 91. évi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására és határozathozatalra kerül sor. Ha még marad idő, soron következhet a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásából elkülönített tartalékalap elosztásáról szóló országgyűlési határozati javasl at megtárgyalása, végül pedig mentelmi ügy megtárgyalásával zárjuk mai ülésünket. A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a hétfő i ülésnapon a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját nem tudtuk lezárni. Most megkérdezem jegyző képviselőtársaimat, hogy jelentkezteke képviselők előre írásban. (Nem.) Kérem képviselőtársaimat, akik a részletes vitában részt kívánnak venni, jelezzék felszólalási szándékukat. Megadom a szót dr. Vastagh Pál képviselőnek, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közigazgatási bíráskodásról szóló beterj esztett törvényjavaslat bizottsági vitája számos ponton a javaslatot tökéletesítette, korrigálta, és sok tekintetben a törvényjavaslatot bírálók számára is elfogadhatóbbá tette. Ezek közül az elemek közül szeretném kiemelni azt, hogy az ellenzéki képviselő k szinte valamennyien annak a véleményüknek adtak hangot a törvényjavaslat általános vitájában, hogy ezt a törvényt nem lehet a közigazgatási bíráskodás szempontjából egy véglegesen lezáró jellegű törvénynek tekinteni, hanem egy átmeneti törvénynek kell fe lfognunk, ami megalapozza a közigazgatási bíráskodás és a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának általánossá tételét és kiterjesztését, de semmiképpen nem jelenti a közigazgatási bíráskodás egész intézményrendszerének és folyamatának kiépítését , ennek lezárását. Ugyancsak pozitívnak minősíthetjük, hogy a módosító indítványok nyomán a bizottság elfogadta – bízom benne, hogy a Parlament is támogatja – a felülvizsgálati kérelem jelenlétének beszűkítését az eljárás során. Lényegében két olyan kérdés körre szeretnék a részletes vitában koncentrálni, amelyik meghatározó a közigazgatási bíróság szempontjából, és alapvető kérdésnek minősíthető. Több módosító indítvány foglalkozik azzal az alapkérdéssel, hogy vajon közigazgatási bíróság vagy közigazgatási határozat bíróság előtti megtámadásának milyen feltételei, milyen esetei lehetnek. Az egyik fölfogás – ez a kormányzati álláspont – a leszűkített értelmezésből indul ki, és elsősorban a jogszabálysértés meglétéhez köti a közigazgatási határozat bírói felül vizsgálatának lehetőségét. Más módosító indítványok, többek között a Szocialista Párt módosító indítványa, valamint ilyen tartalmú a FIDESZ módosító indítványa is, ezt szeretné kiterjeszteni, szeretné általánossá tenni. Jogsérelem esetére is fenntartandóna k tekinti a közigazgatási határozat bírói felülvizsgálatát. Tudjuk, hogy a közigazgatási bíróságnak ez részben egy elvi kérdése, de tudjuk, hogy vannak nagyon szűken vett, de nagyon fontos, praktikus szempontjai is, hiszen ez kiszélesítheti
