Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ):
138 Az MDF módosító java slata szerint az árverésen az a kárpótlásra jogosult vehet részt, akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van, aki termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1jén és az árverés időpontjában is tagja, vagy akinek jú nius 1jén a termőföld szerinti településen állandó lakóhelye volt. Az ezeknek a feltételeknek nem megfelelő kárpótlásra jogosultaknak a kizárása a licitálásra jogosultak köréből nyilvánvalóan a kizárt személyek önkényes megkülönböztetését jelenti, mivel a megkülönböztetés alapja egy múltbéli állapot, amelynek semmi köze nincs ahhoz, hogy az illető meg kívánjae, meg tudjae művelni a földet. Különösen alaptalan ez a diszkrimináció azért, mert a törvény azáltal, hogy az új tulajdonosok számára csupán a mező gazdasági hasznosítás kötelezettségét írja elő, lehetővé teszi a föld bérbeadását is, földet bérbeadni pedig bárki képes, függetlenül attól, hogy tsztage vagy sem, helyben lakóe vagy sem. Itt megjegyzem, hogy igen helytelen, hogy a törvény 23. § (2) bek ezdése a művelési kötelezettség megszegését a földtulajdon államosításával kívánja szankcionálni. Nyilvánvaló, hogy a törvény alapján szerzett tulajdont is csak az Alkotmánynak megfelelő kisajátítási eljárás során lehet elvonni, ezért szerencsésebb lenne, ha a törvény csupán használati jogot adna az adott földterületre, amely a kötelezettségek elmulasztása esetén megszűnne, és a tulajdonjog csak öt év letelte után születne. Megítélésem szerint a művelési kötelezettség megállapítása egy általános mezőgazdasá gi túltermelési válság közepette igencsak anakronisztikusnak tűnik. Súlyos hiba, hogy a javaslat nem tisztázza, vajon a föld eladása, bérbeadása esetén terhele valakit ez a szankció, és ha igen, akkor kit, esetleg a jóhiszemű tulajdonszerzőt, hiszen ennek a kérdésnek a tisztázatlansága veszélyeztetheti az annyira áhított tulajdonjogbiztonságot. Igen nagy csalódást okozott az MDF módosító javaslatának az a része, amely a szövetkezeti tagok és alkalmazottak részére elkülönítendő földalapról rendelkezik. A g azdasági bizottságban kialakult konszenzus szerint, amelyet egyszer már elfogadott a tisztelt Ház, a tagok részére fejenként 30, a tsz és az állami gazdasági alkalmazottak részére 20 aranykoronát kell elkülöníteni. Az MDF módosító javaslatának 17. § (1) be kezdése ezt a földterületet jelentősen csökkenteni kívánja azáltal, hogy az összes kijelölhető földterületet az üzem földjeinek 50%ában maximálja. Ugyanennek a paragrafusnak a (2) bekezdése újabb szűkítést tartalmaz, mert csak azon dolgozók számára engedé lyezi a földalapelkülönítést, akik az (1) bekezdésben említettnél kisebb földtulajdonnal rendelkeznek. Szeretném tudni, mi az alkotmányos alapja azon tsztagok és alkalmazottak megkülönböztetésének, akik egy múltbéli időpontban rendelkeztek földtulajdonna l és akik nem rendelkeztek. Miért diszkriminálják azt a személyt, aki tsztagságától, foglalkozásából függetlenül földet birtokolt, de egyébként ugyanolyan két lábon járó ember, mint bármelyik másik. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok kérdés vetődik fel a törv ény 22. §ában írt árverezési koncepcióval kapcsolatban is, amely a volt tulajdonosok közül csak azok számára teszi lehetővé az árverési procedúrát, akik kárpótlási jegyeiket termőföldre kívánják cserélni, míg az önkormányzati lakások esetében az önkormány zat szabadon dönthet arról, hogy milyen módon kívánja értékesíteni a lakásait. A törvény ezeket csupán arra kötelezi, hogy a kárpótlási jegyeket névértékben, fizetőeszközként elfogadják. Megjegyzem, ez nyilvánvalóan a lakásárak emelkedését idézi majd elő, megnehezítve nemcsak a kárpótlási jegyek tulajdonosainak lakásszerzési lehetőségét, hanem például a kárpótlási jegyekkel nem rendelkező fiatalokét is. A földre áhítozók számára az árverés azonban igen sok előnyt rejteget, még ha az idegen is a magyar nép l elkületétől, ahogy azt a múlt héten egyik Kisgazda képviselőtársam állította, és egy másik most a felszólalásában megismételte. Az MDF módosító javaslata ugyanis egy olyan zárt rendszerű árverést kíván megvalósítani, amelyen csak a 21. §ban foglalt feltét eleknek megfelelő személyek vehetnek részt kárpótlási jegyeikkel. Mivel a licitálásra jogosultak köre viszonylag igen szűk, nagyon nagy az esélye annak, hogy az árverést megelőzően a jogosultak, ha csak egy cseppnyi eszük is van, megállapodnak abban, hogy mindannyian a legalacsonyabb vételi árra törekednek. Ez a módosító javaslat szerint 500
