Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
996 piacga zdaság vastörvényei. Azt, hogy egy adott társadalomnak hány íróra, költőre, festőre, szobrászra, színészre vagy más művészre van szüksége, igénye, azt meghatározza a saját szellemi és anyagi befogadóképessége. Az ügyvédeknél azonban egészen más a helyzet. Természetesen most, a szabályozás életbelépése után nem lehet létszámot korlátozni. Úgy érzem, hogy a társadalmi igények úgy alakulnak, hogy minden ügyvédre szüksége lesz a társadalomnak. Egyről azonban nem szabad megfeledkeznünk. Az ügyvéd, ha nem egészen tiszta eszközökkel dolgozik, akkor tud magának keresletet teremteni. Azt, hogy egy iparcikk vagy szolgáltatás nem megfelelő vagy megfelelő, azt elbírálják a megrendelők, a felhasználók. Egy ügyvéd esetében azonban ezt nemigen és nem mindig, vagy talán azt is mondhatnám, hogy általában nem tudjuk elbírálni, hogy egy ügyvéd munkája minőségileg megfelelőe, azt a megrendelő, az ügyvéd rendszerint nem tudja elbírálni. Az ügyvéd – ismétlem – ha nem teljesen jóhiszemű, tud magának ügyet teremteni. Tud magának ki s ügyből nagy ügyet csinálni, tud ügyet elhúzni, és tud a társadalmi igénynek meg nem felelő ügyészi munkát teremteni. Annyira közismert anekdota, hogy nem is idézném, csak hivatkozok rá, célzok arra az ügyvéd atyára, aki a fiának mint kezdő ügyvédnek egy vaskos iratcsomót adott át, és amikor egy hónap múlva a fiatal ügyvéd örömmel jelentette, hogy az ügyet elintézte, akkor rászólt az atyja: "Te szerencsétlen, ebből éltünk 20 évig, ebből neveltettelek, ebből taníttattalak, és te most ezt az ügyet elintézed. " Sok igazság van ebben az anekdotában, éppen ezért én szükségesnek és megfontolandónak tartanám, hogy a létszámkorlátozás kérdése és lehetősége valahogy nyitva maradjon. Az egyéb jövedelmező tevékenységeknek az ügyvédi tevékenységgel való összeférhetetlen ségét a javaslatnál körültekintőbben kellene szabályozni. véleményem szerint a javaslat 3. § (1) bekezdésnek a szövege ellentmondásban van a miniszteri indoklással. A javaslat megfogalmazását lekorlátozzák a 40 év alatt szűkre szabott lehetőségek, és így v alójában a javaslat nem számol az új gazdasági, társadalmi rendszerben adódó sokfajta kereseti lehetőséggel, elsősorban a gazdasági társaságokban viselhető tisztségekkel, a vállalkozásokból származható nyereségekkel. Ezért kizárólag a munkaviszonyt tartaná m indokoltnak összeférhetetlenné tenni, ezek közül is kivéve azokat, amelyeket a javaslat felsorol: tudományos, művészeti stb. és egyéb munkaviszonyokat, továbbá még egyet, a helyettes ügyvédi munkaviszonyt. Ebben a vonatkozásban teljesen egyetértek Szájer József képviselőtársammal, de úgy gondolom, hogy a kérdés bővebb kifejtése a részletes vitára tartozik. Összegezve, az a véleményem, hogy a törvényjavaslat bizonyos feltétlenül indokolt és szükséges módosításokkal elfogadásra alkalmas, ezért annak az elfo gadását javaslom. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szigethy István a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvé dség elismertsége minden korban egyben fokmérője az állampolgári jogok elismertségének, a demokratizmusnak is. Az ügyvéd akkor terhes, amikor az általa képviselt állampolgárok jogai is terhesek az állam számára. Ebben az összefüggésben mindenképpen a demok ratizmus egyik lényeges előrelépésének tartjuk, hogy az Országgyűlés foglalkozik az ügyvédség kérdésével, és több évtized után ismételten törvény fogja szabályozni az ügyvédség helyzetét Magyarországon. Többen fölvetették, hogy miért most tárgyaljuk ezt a törvényt. Egyetértek Szájer Józsefnek azzal a megjegyzésével, hogy ezt a törvényt sokkal régebben is letárgyalhattuk volna, azonban az sem vitás, hogy nagyon fontos, előttünk álló feladatok voltak. Ennek ellenére ennyi idő után egészen egyszerűen anakroniz musnak tűnik, hogy Magyarországon egy teljesen magántevékenységen, bizalmi tevékenységen alapuló foglalkozás kizárólagosan szocialista keretek között, ügyvédi
